Nemrég az amerikai űrügynökség egyik marsszondája lefotózta a két éve elbúcsúztatott leszállóegységet, hogy felmérje, mennyi por rakódott rá. A felvétel alapján elég sok.
Jég és vízgőz formájában már korábban is kimutatták a víz jelenlétét, de most kilométerekkel a felszín alatt annyi folyékony vizet észleltek, ami bőven megtöltötte volna a bolygó ősi óceánjait.
Friss kutatások szerint egy eddig ismeretlen, 150 kilométeres szilikátréteg található a marsi köpeny alján, ami a bolygó vulkáni tevékenységére és a Marsot egykor védő mágneses térre is hatással lehetett.
A NASA marsjárója a Jezero-kráter kőzeteit vizsgálja, amik a bolygó egykori éghajlatáról és lakhatóságáról mesélhetnek. Közben a marsrengéseket észlelő InSight méréseit is elkezdték elemezni. A legújabb fejleményekről Kereszturi Ákos bolygókutatót kérdeztük.
A NASA leszállóegysége kétszeresen túlteljesítette eredetileg két évre tervezett küldetését. Végzetét a napelemeire rakódó por okozta: a tisztítást a szondára szerelt eszközökkel nem lehetett volna praktikusan megoldani.
2018 novemberében landolt a Marson az InSight űrszonda, és bár csak két évre tervezték a működését, még ma is gyűjti az adatokat, de a napelemeit fedő porréteg miatt hamarosan leáll.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
A NASA közzétette az InSight űrszonda által rögzített becsapódás furcsa hangját.
A marsi viszonylatban hatalmas, 5-ös erősségű rengés a kutatók szerint páratlan betekintést ad majd a bolygó mélyébe, és ezzel hozzásegít a Föld és más kőzetbolygók kialakulásának megértéséhez.
Két hét szabadságra küldték az InSight marsszondát, nehogy úgy járjon, mint 2018-ban az Opportunity. A szonda homokviharba került, és a földi kutatók attól tartanak, hogy napelemmel működtetett akkumulátora teljesen lemerül, ami veszélyezteti, hogy teljesítse küldetését.
Lehet-e bizonyítani valamiről, hogy ott van, ha amúgy láthatatlan? Vajon módosítani kell-e a gravitáció törvényét a galaktikus skálán? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A NASA űrszondája szeizmikus hullámok segítségével 200 méteres mélységig tekintett be a bolygó felszíne alá. A lávarétegek mellett nem várt üledékrétegre bukkant, ami arról árulkodik, hogy a területet egykor folyóvíz formálhatta.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
Egy friss kutatás előzetes eredményei 53-210 ezer évvel ezelőtti vulkáni tevékenységre utalnak a Mars egy régiójában, a NASA felszínen dolgozó InSight szondája pedig nemrég ugyanerről a helyről származó rengéseket érzékelt.
A NASA szondájának célja a Mars belső aktivitásának és szerkezetének vizsgálata, ami segíthet a kőzetbolygók, így a Föld kialakulásának megértésében is.