Lassan kiderülhet, hogy milyen magas a Mount Everest
Majdnem egy egész méterrel jobban teljesített a Csomolungma, mint eddig hitték: Kína és Nepál kedden állapodott meg a 8848,86 méteres magasságban. Ez az első alkalom, hogy a két ország dűlőre jut a Mount Everest kérdésében, így akár történelmi jelentőségűnek is tekinthető, igaz, valószínűleg ezzel még nincs vége a történetnek, a huszadik században ugyanis egymást érték a becslések a hegy magasságát illetően.
Susheel Dangol, a nepáli statisztikai hivatal igazgatóhelyettese szerint az eredmény szimbolikus jelentőségű az ország számára, ugyanis 2005 óta nem tudtak megegyezni benne, hogy pontosan milyen magas lehet az Everest. Kína egy ekkori GPS-es vizsgálatva hivatkozva azt állította, hogy a hegy nettó magassága 8844,43 méter, a nepáliak viszont kötötték az ebet a karóhoz, és váltig állították, hogy a hegy 8847,73 méter magas. Az eltérést az okozta, hogy a kínai kutatás a hegy jégréteg nélküli magasságát rögzítette, a nepáli pedig jéggel együtt mérte. 2010 áprilisában Kína és Nepál mindkét adatot érvényesnek fogadta el, de megegyezésre ekkor sem jutottak.
A számháború kezdete
A Csomolungmáról 1852-ben állapították meg, hogy a világ legmagasabb hegye, de a pontos méretéről azóta is zajlik a számháború. Ekkor Radhanath Sikdar indiai matematikus 8840 méteresre becsülte a csúcs magasságát, és bejelentette, hogy megtalálta a világ legmagasabb hegyét, de a britek erről még jó négy éven keresztül nem vettek tudomást. Andrew Waugh, az 1852-es nagy indiai földmérés főfelügyelője ekkor 8850 méterben határozta meg a csúcs magasságát, amelyet az „indiai geodézia atyjáról”, George Everestről nevezett el. Egy 1952 és 1954 között végzett indiai felmérés szintén ezt a magasságot állapította meg, ehhez az adathoz ragaszkodott a későbbiekben Nepál is.
1975-ben Kína 8848,11 méterben állapította meg a hegy magasságát, ezt 1987-ben az olaszok kezdték el vitatni, szerintük ugyanis a Mount Everest 8872 méteres. 1992-ben egy újabb olasz GPS-alapú kutatás szerint a Csomolungma legmagasabb pontja 8848 méteren található, a csúcsot pedig két méternyi hó és jég fedi. Egy 1999-es amerikai kutatás ismét a 8850 méteres magasságot állapította meg, igaz, a jégréteg változása miatt két méteres hibahatárral.
Geológia és politika
A csúcs pontos magasságát a mérés módszertana és a hegy változásai is befolyásolják: az Everest évente körülbelül egy milliméterrel emelkedik, a földrengések, az erózió és a jég olvadása miatt ez azonban lefelé és felfelé is változhat. A tektonikus mozgások miatti emelkedést más geológusok évi fél centiméteresre teszik: földtörténeti mértékkel ez jelentős változásnak számít. 1934-ben egy földrengés következtében a csúcs nagyjából két lábnyival lejjebb került, műholdas mérések alapján pedig egy 2015-ös nepáli földrengés szintén csökkentette a hegy magasságát.
A pontos értéket a tektonika mellett egy másik hatalmas erő is befolyásolja: a politika. Kína és Nepál is szimbolikus kérdésnek tekinti a pontos magasság megállapítását: Jang Jüan-hszi akadémikus egyenesen Kína technológiai fejlődésének bizonyítékát látta a kínai kutatók eredményeiben, emellett azt is leszögezte, hogy a mostani adatok minden eddiginél pontosabbak. Nepál szintén nemzeti kérdésnek tekinti a Csomolungma magasságát, a mostani felmérést pedig Kínához hasonlóan szimbolikus jelentőségűként ünneplik. Khimlal Gautam, a nepáli kutatás vezetője szerint ezzel bebizonyították, hogy Nepál a saját erejéből is nagy dolgokra képes, a világ csúcsának felmérése pedig nem csak Kína felé közvetít fontos üzenetet, hanem a világ felé is.
Hszi Csin-Ping a mostani megegyezést a kínai-nepáli barátság fontos mérföldkövének nevezte. Az eredményt Vang Ji kínai és Pradeep Gyawali nepáli külügyminiszter közösen jelentették be keddi videókonferenciájukon, ehhez egyszerre nyomták le a hivatalos bejelentőgombot, ezután jelent meg az Everest új magassága a közvetítésben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: