Lovakkal és marhákkal alakítja természetközelivé a Rajna egyik szigetét egy magyar zoológus
A francia-német-svájci hármas határon, Bázel agglomerációjában, a Rajna árterében folytat kollégáival nagyszabású élőhelyrekonstrukciót Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza – számolt be róla a Nature.
A magyar kutató a Rajna és az Elzász-csatorna által közrezárt 904 hektáros Petite Camargue Alsacienne természetvédelmi terület 32 hektáros szigetén dolgozik a természetközeli állapotok helyreállításán.
A Nature beszámolója szerint a természetvédelmi terület és a francia EDF energiatársaság közös, három éve indított projektjében az ártéri területekre a mára kihalt eurázsiai vadló, más néven tarpán (Equus ferus ferus) egyenes ági leszármazottjának tartott lengyel konik pónifajta, valamint a skót felföldi szarvasmarha egyedeit telepítették be.
Ezek a ridegtartást kifejezetten kedvelő növényevők rágó-tipró életmódjukkal és trágyájukkal biztosítják, hogy az ártéri rétek megmaradjanak legelőnek, és ne erdősüljenek be. A szabadon élő állatok mozgását a nyakukra szerelt GPS-jeladókkal követik nyomon egész évben.
Lovász Lilla a Nature-nek elmondta, hogy az élőhely-rekonstrukció sikerét mutatja, hogy 2018 óta egyre nagyobb számban jelentek meg a területen az olyan, Nyugat-Európában ritkának számító madarak, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis) vagy a közönséges seregély (Sturnus vulgaris), és egyre gazdagabb a terület rovarfaunája is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A farkasok visszatérése a fáknak és a cserjéknek is hasznos, de még a talajnak is jó
A nagyragadozók visszatérésének áldásos ökológiai hatásairól készített szemléletes infografikát a WWF Magyarország. A természetvédelmi világalap fiókszervezete egy nemzetközi program keretében a farkasokkal, medvékkel, hiúzokkal való hosszú távú együttélés hazai jó példáit is összegyűjtötte.
WWF: A tiszaugihoz hasonló brutális erdőirtás nélkül is meg lehetne oldani az árvízvédelmet
Idén januárban Tiszaug határában egy teljes nyárfást vágtak ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megbízott favágók. A WWF Magyarország munkatársai esszében foglalták össze a Qubitnek, miért aggályos az efféle árvízvédelem, és hogyan lehetne elkerülni a további erdők kiirtását.
Itt az ideje, hogy létrehozzuk a modellt, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.