Sosem látott mértékben pusztul a Kaszpi-tenger környéke

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ha valaki a Kaszpi-tenger partjára tévedne az azerbajdzsáni Liman-öbölben, meghökkenve tapasztalná, hogy hullámverés helyett dúsuló homokfövények fogadják. A Kaszpi-tenger – ami valójában nem tenger, hanem a világ legnagyobb tava – ugyanis aggasztó mértékben apad: a szakértők szerint a vízszint az évszázad végére 9-18 méterrel csökkenhet – írja a Conversation hírportál.

Mindez azzal járhat, hogy a tó elveszíti korábbi vízfelületének legalább 25 százalékát, és 93000 négyzetkilométernyi szárazföld képződik a helyén. Igen, ez a terület pont akkora, mint egész Magyarország.

A jelenség fő oka a klímaváltozás. A Kaszpi-tenger víztömege a Kaszpi-mélyföldön terül el, 28 méterrel a tengerszint alatt. A tengert több folyó, köztük a bő vízhozamú Volga táplálja, de a vízhozam annak a függvényében változik, hogy mennyit esik az eső, és mennyi víz párolog el a folyókból. És bár a század végére a Volga és a többi folyó jó eséllyel továbbra is táplálni fogja a tengert, a belőle elpárolgó víz mennyisége nem fog csökkenni.

Az apály a szakértők szerint legalább olyan pusztító ökológiai katasztrófával járhat, mint a néhány száz kilométerre található Aral-tó kiszáradása. A Kaszpi-tenger vízszintje már most is vészes gyorsasággal, évente 7 centiméterrel apad, de a jövőben az apadás várhatóan felgyorsulhat. A tó 5 éven belül 40 centiméterrel sekélyebb lehet, 10 éven belül pedig egy méterrel is leapadhat.

Csökkenő vízszint, pusztuló élővilág

A Kaszpi-tengerben található víz mennyisége jelentős mértékben változott az évszázadok során. Derbentben, Oroszország kaukázusi partjainál több, a vízfelszín alá került ősi városfal tanúskodik róla, hogy a tenger a középkorban jóval alacsonyabb lehetett. A geológusok és a történészek szerint a Kaszpi-tenger tízezer éve nagyjából 100 méterrel mélyebb lehetett, mint ma; ötezer éve nagyjából 50 méterrel lehetett magasabb, és még a Fekete-tengerbe is jutott a vizéből.

A környéken élők megbirkóztak a vízszint változásával: az állatfajok alkalmazkodtak hozzá, és az emberek által kiépített infrastruktúrák sem sérültek meg tőle. A mostani helyzet azonban más: a csökkenésnek kimutatható hatása lesz a környékbeli, már így is túlterhelt állat- és növényvilágra, és a tenger partján élő közösségekre. Bizonyos területeken a partvonal több száz méterrel szélesebb lehet minden évben; ehhez nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni azok, akik mólókat és kikötőket építenének a környéken. A változást megszenvedik majd a síkvidéki folyók is, minek következtében az egykor termékeny síkság túl száraz lesz ahhoz, hogy görögdinnyét és rizst termeszthessenek a térségben.

A Kaszpi-tenger északi és keleti részének sekélyebb medrei a környéken élő halak és madarak fő táplálékforrásai, de ezek a területek a jövőben kopárrá válhatnak, ami a halfajok, a kaszpi fókák és a tengeri puhatestűek és rákfélék pusztulásával járhat. Az elmúlt évszázadokban a környezetszennyezés, az orvvadászat és az invazív fajok megtizedelték a környék állat- és növényvilágát.

Egy halott kaszpi fóka teteme Oroszországban, a Kaszpi-tenger partján, a Kaukázus északi részén.Fotó: AFP

Mindennek pusztító hatása lesz a környék biológiai sokszínűségére nézve. A folyó által szállított tápanyagok a mélyebb, középső medencékbe kerülhetnek, ami azonban az oxigénszint csökkenésével, valamint az ökológiai holt zónák kialakulásával jár.

A helyzet súlyos, de a megoldási lehetőségek erősen korlátozottak. A Kaszpi-tenger térségében lezajló változások fő mozgatórugója a globális felmelegedés, amit csak a légkör szén-dioxid-koncentrációjának csökkentésével lehetne enyhíteni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: