Gyorsul a Föld forgási sebessége
Több tudós egybehangzó véleménye szerint a Föld tengely körüli forgási sebessége 2020-ban rekordot döntött: még sosem volt ilyen gyors, amióta mérni tudjuk. A jelenséggel több cikk is foglalkozott; ezekben az is elhangzott, hogy még sosem voltak olyan rövid napok az elmúlt fél évszázadban, mint tavaly.
Az emberiség történelmében – legalábbis az elmúlt néhány évszázadban – az időt a 24 órás nap-éj ciklusokkal mérjük, amitől legfeljebb a téli-nyári időszámítás kedvéért szoktunk eltérni. A ciklusokat a Föld tengely körüli forgási sebessége határozza meg. Ehhez igazodik a napok hossza is: minden nap pontosan 86400 másodpercig tart. A nap-éj ciklusok általában konzisztensek, még akkor is, ha időnként tapasztalhatunk kisebb kilengéseket.
A Föld forgási sebességének mérése néhány évtizede vált lehetségessé, amikor elkészültek az első atomórák. A tudósok ezekkel az idő hihetetlenül kis szeleteit is meg tudták mérni: a milliszekundumnyi időtartam is mérhetővé vált. Ekkor derült ki, hogy a bolygó forgási sebessége nem annyira statikus, mint korábban véltük.
A szakértők a mérések kezdete óta azt is megállapíthatták, hogy a Föld forgási sebessége nagyon lassan, de fokozatosan csökken. Sokan azzal a javaslattal álltak elő, hogy egy szökőmásodperc beiktatásával kompenzálják a forgási sebesség különbségéből fakadó időeltérést. Ugyanakkor a tengely körüli forgás gyorsulását támasztja alá, hogy tavaly július 19-én mérték a valaha volt legrövidebb napot. A phys.org hírportál cikke szerint ez a nap 1,4602 milliszekundummal volt rövidebb 24 óránál.
A bolygókutatókat nem aggasztja a frissen mért gyorsulás. Már korábban is megfigyelték, hogy a tengely körüli forgási sebességet számos tényező befolyásolhatja: a Hold vonzása, a havazás mértéke a Föld különböző országaiban, illetve a hegyek eróziója. Még az is felmerült, hogy a globális felmelegedés is felgyorsíthatja a Föld forgását, mivel a magasabb hegyvidékeken található hósapkák olvadása miatt megváltozik a bolygó tömegeloszlása.
A számítástudomány szakértőit jobban foglalkoztatja a kérdés, mivel a sebességváltás a forgási sebesség változására érzékenyen reagáló modern eszközök működésére is kihat – ezek ugyanis a mért időhöz igazodnak. Egy negatív másodperc hozzáadása problémát okozna, ezért a terület szakértői azt javasolják, hogy a világ óráit ne a Naphoz, hanem az atomórákhoz igazítsák.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: