Európában 2020 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,6 Celsius-fokkal volt magasabb a kontinensen az évi átlaghőmérséklet, mint az 1981-től 2010-tartó referencia-időszakban – derült ki a múlt héten a Coperncius európai műholdas földfigyelő rendszer méréseiből.

Magyarországon nem volt ennyire vészes a helyzet: 2020 a 2000-es évvel együtt a hatodik helyre került az 1901-től kezdődő hőmérsékleti rangsorban, a referencia-időszakhoz képest 1,2 Celsius-fok volt a melegedés – közölte hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ezzel együtt is elmondható, hogy a tavalyi év a szokásosnál jóval melegebb volt, míg a csapadék mennyisége átlagosan alakult, viszont gyakran szélsőséges időjárási jelenségek formájában hullott le.

A 2020-as év eleje Magyarországon enyhe volt, majd igen száraz és eleinte katasztrofálisan fagyos tavasz következett. A nyár és az ősz a szélsőséges csapadékeloszlás jegyében telt, majd következett a hetedik legszárazabb november és a hetedik legenyhébb december.

A globális felmelegedés Kárpát-medencében érvényesülő hatásait jól mutatja az alábbi klímacsík, amelyen 1901 és 2020 között mutatják az évi középhőmérséklet eltérését az 1971 és 2000 közötti időszakhoz viszonyítva. A piros árnyalataiban játszó sávok jelzik a melegebb, a kékek a hűvösebb éveket.

Néhány rekord az elmúlt évből:

• A legmelegebbet, 37,4 fokot augusztus 30-án mérték a Békés megyei Mezőkovácsházán.
• A leghidegebbet, -13,2 fokot január 8-án jelentették szokás szerint a Nógrád megyei Zabarról.
• A legnagyobb évi csapadékösszeg, 970 milliméter a Somogy megyei Vésén keletkezett.
• Ennek mintegy az ötöde egyetlen napon hullott, ugyanis a legnagyobb napi csapadékösszeget, 178 millimétert is Vésén mérték, méghozzá július 24-én.
• A legkevesebb eső, 405 milliméter a Bács-Kiskun megyei Tass községben esett 2020-ban.

Melegrekord dőlt februárban

Amint az OMSZ összefoglalójából kiderül, a 2020-as év átlag körüli hőmérsékletű, de igen száraz januárral kezdődött, majd februárban tavasziasan enyhe és szeles időjárás uralkodott. A hónap elején néhány napig közel tíz fokkal melegebb volt, mint a sokévi átlag. A Baranya megyei Drávaszabolcson február 2-án a csúcshőmérséklet elérte a 18,2 fokot, így új napi hőmérsékleti rekord született. Február elején és a végén egy-egy hidegfront átvonulása orkán erejű széllökésekkel járt. A 2020-as tél a harmadik legmelegebb volt 1901 óta.

Tavasszal hó- és hidegrekord

Március közepétől elmaradt a csapadék, és több hullámban sarkvidéki eredetű hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Országszerte többször is igen komoly fagyok fordultak elő. Március 24-én a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, síkvidéken is összefüggő hóréteg alakult ki. 2020-ban a legnagyobb hóvastagságot, 28 centimétert, március 25-én a Baranya megyei Máza állomáson mérték.

Április első három napján országszerte fagyott, országos napi minimum-hőmérsékleti rekordok dőltek. Ennek ellenére csak a május volt hidegebb a sokévi átlagnál 2020-ban, közel két fokkal. Áprilisban a szokásos csapadék kevesebb mint harmada, májusban pedig alig több mint fele hullott, a harmadik legszárazabb tavasz volt a tavalyi. Az aszály és a fagyos idő jelentős károkat okozott a korán fejlődésnek indult gyümölcsösökben.

Nyári vízözön

A nyár csapadékos, meleg, de nem túl forró volt, komoly hőhullám nem alakult ki. Az átlag körüli július után az augusztus a tizedik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta. 2020-ban a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 30-án mérték: Mezőkovácsházán 37,4 Celsius-fokot rögzített az automata.

Nyáron felhőszakadások és viharok okoztak jelentős károkat. Országosan június közepe és vége, július 17-26-a, augusztus 3-5-e és augusztus közepe voltak a legcsapadékosabb időszakok. Jellemzően heves zivatargócokból, szélsőséges területi eloszlásban érkezett a csapadék. A nyár legcsapadékosabb napja július 24-e volt, amikor Vése állomáson özönvízszerű eső hullott, 178 milliméteres értékkel megdőlt a napi csapadékrekord, emellett a délnyugati országrészben több állomáson is meghaladta a napi összeg a 100 millimétert azon a napon.

Augusztusban a nyugat-magyarországi peremvidéken heves zivatarok pusztítottak, néhol dióméretű jéggel. Celldömölkön augusztus 17-én 24 óra alatt 135 mm zúdult le, ami a havi összeg több mint 60 százaléka. Ez az érték új napi rekordot is jelent.

Őszi árvizek és év végi enyhülés

Az ősz még nyárias idővel indult, de szeptember végétől változékonyabbra és hűvösebbre fordult az idő. Szeptember végén helyenként újra jelentős csapadék zúdult le rövid idő alatt, majd októberben több mediterrán ciklon is érintette térségünket. A sok csapadék hatására több vízfolyáson – a Sajó, a Bódva, a Hernád vízrendszerében és az Ipoly folyón is – árhullám alakult ki. Október közepén a Mátrában már havazott.

A szokatlanul csapadékos október után a 7. legszárazabb november következett, mivel a Kárpát-medencére ráülő hidegpárna miatt jellemzően csupán ködszitálásból származott némi csapadék. November végén a Kelet-európai síkságon átvonuló légörvény hidegfrontja hozott havat Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területére, de ez nem maradt meg tartósan.

Az év utolsó hónapját igen enyhe időjárás jellemezte, a 7. legenyhébb december volt a tavalyi 1901 óta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás