Európában sosem mértek még olyan magas átlaghőmérsékletet, mint a koronavírus-világjárvány évében, 2020-ban, globálisan pedig a rekordmeleg 2016-os évvel azonos értéket mértek – derült ki a Coperncius európai uniós földmegfigyelő program klímaváltozást monitorozó méréseiből.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat jelentésének főbb megállapításai szerint

• 2020-ban 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981-től 2010-ig tartó referencia-időszakban,
• az iparosodás előtti időszakhoz (1850–1900) képest pedig 1,25 Celsius-fok a többlet.
• Az elmúlt hat év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta.
• Európában még súlyosabb volt a helyzet, mint globálisan: 2020 0,4 fokkal volt melegebb, mint az eddigi rekorder, 2019, az 1981-től 2010-ig tartó időszakhoz képest pedig 1,6 Celsius-fokos volt a növekedés.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített vállalások szerint az évszázad végéig 1,5, legfeljebb 2 Celsius-fokkal szabadna emelkednie a globális átlaghőmérsékletnek – az iparosodás előtti időkhöz képest.

Rekordmeleg a La Niña ellenére

A megfigyelések szerint bár a kibocsátás mintegy 7 százalékkal csökkent tavaly, a légköri szén-dioxid mennyisége tovább nőtt, megközelítőleg 2,3 ppm-mel (részecske per millióval), és májusban elérte a 413 ppm-et. A légköri szén-dioxid dúsulása egy kissé lelassult az előző évhez képest.

A legnagyobb felmelegedést az 1981–2010-es időszakhoz képest az Északi-sarkvidéken, valamint Szibéria északi részén mérték, ahol tavaly

a 3, de egyes tájakon a 6 Celsius-fokot is elérte a korábbi átlaghoz képest mért felmelegedés,

havi összehasonlításban pedig többször is több mint 8 Celsius-fokos melegedést mértek a műszerek ebben a régióban. Nyugat-Szibériában a tél és a tavasz volt különösen meleg, de ez a mintázat volt megfigyelhető nyáron és ősszel a Jeges-tenger vidékén és Szibéria északi-sarkvidéki részén is.

Nem csoda, hogy a szokásosnál hevesebb erdő- és bozóttüzek lángoltak fel Szibériában májustól egészen az ősz derekáig. A tüzek rekordmennyiségű, 244 tonna szén-dioxiddal terhelték a légkört – ez több mint egyharmadával több, mint a 2019-es rekord, pedig a tavalyelőtti nyáron szimultán lángolt a növényzet Kaliforniában, Ausztráliában, Szibériában és főként Brazíliában.

A Copernicus légkörmegfigyelő szolgálatát irányító Vincent-Henri Peuch szerint nem adhat okot az elbizakodottságra, hogy a koronavírus miatti lezárások következtében tavaly csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, mert amíg a nettó kibocsátás el nem éri a nullát, a légköri szén-dioxid tovább fog dúsulni, ezzel fenntartva a klímaváltozást. Peuch szerint az is vitatható, hogy egyáltalán a 7 százalékos kibocsátás-csökkenés hatására lassult-e (minimálisan) a légköri szén-dioxid növekedése, mert az utóbbi folyamatban jelentkező ingadozásokat általában természeti okok dominálják, például az, hogy az adott évben a növényzet mennyi szén-dioxidot képes megkötni.

2020 második felében a sarki jég vastagsága is jelentősen alatta maradt az ilyenkor szokásosnak: július és október hónapokban még soha nem mértek olyan vékony jégréteget, mint tavaly.

A fenti adatokból is látható, hogy az északi féltekén – leszámítva az Atlanti-óceán északi részét, illetve Észak-Amerika és Dél-Ázsia egyes vidékeit – általános volt 2020-ban az átlagot meghaladó átlaghőmérséklet. A déli féltekén ezzel szemben nagyobb területeken mértek a szokásosnál alacsonyabb átlaghőmérsékletet, különösen a Csendes-óceán keleti, egyenlítői részén – ezt a Copernicus jelentése azzal magyarázza, hogy a La Niña légköri jelenség hűtő hatása érvényesült az év második felében.

Érdemes is kiemelni, hogy 2020 annak ellenére lett (2016-tal együtt) a legmelegebb év, hogy befolyással volt időjárására a La Niña jelenség (amikor a Csendes-óceán keleti medencéjében az átlagnál hűvösebbé válik a felszíni vízréteg, és ez a légkört is lehűti), míg 2016 az erős fűtő hatással jelentkező El Niñ o segítségével lett rekordmeleg.

Európa a gyorsítósávban

Európában 2016-nál is melegebbnek bizonyult 2020, az előző tél és az ősz pedig a legmelegebb évszakok rekordját hozta el. A további négy legforróbb európai évet a 2010-es évtizedben mérték.

A 2019/20-as tél csaknem 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az előző rekordmeleg tél 2016-ban. A 2020 szeptemberétől novemberéig terjedő időszak pedig 0,4 fokkal volt melegebb Európában, mint az előző rekordmeleg ősz, a 2006-os.

Magyarországon nem volt feltűnően sok kánikulai nap 2020 nyarán, Nyugat-Európán viszont jelentős hőhullámok söpörtek végig július végén és augusztus elején.

A klímaváltozás Európában jelentkező, máris érezhető hatásairól a Copernicus áprilisban tervez részletes elemzést kiadni, de annyi már a fenti adatokból is kiderül, hogy nincs vesztegetni való idő. Ahogy Matthias Petschke, az Európai Bizottság védelmi és űripari igazgatóságának igazgatója fogalmazott, „globális közösségként együtt kell cselekednünk, hogy átállhassunk a zéró kibocsátású jövőre. Nehéz lesz, de a tétlenségért túl nagy árat kell fizetni, ezért is olyan fontos az Európai New Deal melletti elkötelezettség.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás