Az Egészségügyi Világszervezet igazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a meglévő oltások elosztása, ha a jelenlegi trendeket követjük, erkölcsi katasztrófához vezethet: a gazdagabb országok lakosai hamarabb jutnak vakcinához, mint a szegényebb országokban élő veszélyeztetett csoportok tagjai, ha pedig nem lesz egyenletes és igazságos a vakcinaelosztás, a világjárvány még jobban elhúzódik majd.

Gebrejeszusz arra kéri a világ országait, hogy csatlakozzanak a szervezet Covax nevű vakcinaelosztási programjához, és tartsák be a szervezet szabályait. A program célja a vakcinák hatékony és igazságos elosztása és a járvány felszámolása, a szlogenje szerint ugyanis ilyen helyzetben „senki sincs biztonságban, míg nem lesz mindenki biztonságban”. A Covaxban a gazdagabb tagországok fedezik több szegény ország beszerzését is, a programban 180 ország vesz részt, és 92 kap támogatást a közös alapból.

Vakcinahalmozás

Gebrejeszusz szerint mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy a szegényebbek is hozzájuthassanak a vakcinához: hétfői beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ már két olyan járványon is túlesett a közelmúltban, ahol ez nem történt meg, ezt a hibát pedig nem szabad megismételni. A WHO igazgatója szerint a HIV-vírusra kifejlesztett életmentő gyógyszerek tíz évnyi csúszással jutottak el a szegényebb országokba, a 12 évvel ezelőtti H1N1-járványra adott válasz pedig csak akkor érkezett meg a szegényekhez, amikor a járvány már lecsengett.

A jelenlegi helyzet szerint a legtöbb ország minél több vakcinát akar: ahol saját fejlesztésű vakcina van, ott a saját lakosság oltása számít elsődleges célnak, máshol pedig a vakcinakészletek biztosítása. Kanadát különösen sok kritika érte, miután kiderült, hogy ötször annyi oltást foglaltak le, mint amekkora az ország lélekszáma, ezekre Karina Gould, az ország nemzetközi fejlődésért felelős minisztere azt válaszolta, hogy felesleges vakcináról addig nem lehet beszélni, amíg valóban nem lesz több oltás, mint amennyire szükség van. Gould emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Kanada 380 millió amerikai dollárnak megfelelő összeggel támogatja a fejlődő országok járványügyi intézkedéseit.

Közös gazdasági érdek

Gebrejeszusz szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a gazdagabb országok betartják-e, amit vállaltak, vagy megpróbálják megkerülni a központi elosztást. Utóbbi esetben a különalkuk a vakcina árának emelkedéséhez és az oltás pánikszerű felhalmozásához vezethetnek, ami miatt a járvány elhúzódhat. A szervezet igazgatója szerint itt nem csupán morális kötelezettségről van szó: az igazságos elosztás a világ stratégiai és gazdasági érdeke is. Ennek megfelelően azt kéri a világ összes országától, hogy a különalkukat tegyék átláthatóvá a WHO számára, a beszerzett oltóanyaggal támogassák más országok kiemelten veszélyeztetett polgárainak oltását.

Gebrejeszusz emellett a vakcinagyártókat is arra szólította fel, hogy szolgáltassanak minél több adatot a WHO számára, ezzel is meggyorsítva a vakcinák engedélyeztetését. Ehhez kapcsolódóan a saját oltóanyagot fejlesztő országokat is arra kérte, hogy csak olyan szert használjanak, amelyek nemzetközi mércével mérve is elég hatékonyak és jó minőségűek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit lehet tudni a készülő és a már engedélyezett kínai vakcinákról?

Bodnár Zsolt tudomány 2021. január 19.

A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.

A beoltottak arányát tekintve Izrael vezet, Magyarország az európai középmezőny élén

Radó Nóra tudomány 2021. január 13.

Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

Radó Nóra tudomány 2021. január 11.

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.