Ez a kalkulátor megmondja, mekkora eséllyel kapod el a koronavírust beltéren
Ingyenesen használható, folyamatosan fejlesztett kalkulátort tettek közzé a Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatói szerdán. Az Airborne.cam a vírus terjedésére vonatkozó legfrissebb információk alapján a fertőzés esélyét számolja ki több, szabadon állítható paraméter mellett. A számítások alapjául szolgáló tanulmány szerdán jelent meg a Proceedings of the Royal Society A szaklapban.
A kutatók abból indultak ki, hogy jelenlegi tudomásunk szerint a gócpontok többsége zsúfolt, beltéri helyszíneken alakult ki, így a kalkulátor is csak beltéri forgatókönyvre tud előrejelzést adni. A becsléshez meg kell adni a szoba méretét, a szellőztetés gyakoriságát, a maszkhasználatot, az esemény időtartamát és azt, hogy hány fertőzött személy található a társaságban. Fontos paraméter még az is, hogy ki és milyen maszkot használ, és milyen tevékenységet végez.
A kalkulátornak van haladó üzemmódja is, itt több adatot lehet beállítani a szellőzés módjától a szünetek gyakoriságán át a szélsebességig. Az aeroszollal terjedő vírusrészecskék száma is állítható, bár a program leírásában a kutatók elismerik, hogy jelenleg épp ez jelenti a legnagyobb bizonytalanságot a számításokban.
A program fejlesztői azt ígérik, hogy az újabb felfedezéseknek megfelelően finomítják még a számításokat, de a bizonytalanság miatt azt is kérik, hogy az ember inkább kerülje az összejöveteleket, ha teheti. Savvas Gkantonas, az Airborne egyik fejlesztője szerint a program leginkább abban segít, hogy megpróbáljuk megbecsülni, hogy melyik, régebben hétköznapinak számító tevékenység mekkora járványügyi kockázattal jár.
Az osztályterem példája
Ahogy a modellekből is látszik, az egy légtérben töltött idővel nő a fertőzés kockázata is. Ez az egyik gyakorlati példa alapján azt is jelenti, hogy maszk nélkül, egy átlagos osztályteremben két óra alatt 19 százalékosra nő a fertőzés kockázata, amennyiben csak az egyik résztvevő fertőzött, és húsz diák van jelen. Megfelelő szellőztetéssel ez a kockázat 8,8 százalékosra szorítható vissza, maszkhasználattal pedig még tovább csökkenthető. A csökkenés mértéke nagyban függ a maszk típusától, ahogy pedig a szerzők felhívják rá a figyelmet, egyúttal jól mutatják azt is, hogy miért és mennyire fontos a maszkhasználat. Meglepő eredmény lehet, hogy a kutatók szerint a hosszú időn át tartó folyamatos beszéd nagyobb fertőzési kockázatot jelent, mint egy rövid köhögés.
A nyílt forráskódú Airborne.cam itt érhető el, a fejlesztők azt ígérik, hogy hamarosan mobilplatformra is megérkezik majd a program. A program eredményei tájékoztató jellegűek, ugyanis túl sok olyan tényező befolyásolja a fertőzés terjedését, amelyet nehéz megjósolni, ezért a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy még abban az esetben is fontos az elővigyázatosság, ha a kockázat a papírforma szerint alacsonynak tűnik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: