Ne posztoljanak majmos szelfiket még a tudósok sem, figyelmeztet az IUCN

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A főemlősökkel készített közös felvételek negatívan befolyásolják a megítélésüket, azt a hamis benyomást keltik, hogy a velük való közvetlen érintkezés nincs rájuk káros hatással. Az ilyen képek készítése arra késztethetik az embereket, hogy a főemlősöket a szórakozás és szórakoztatás részeként kezeljék, figyelmen kívül hagyva veszélyeztetettségük fokát és a biológiai sokféleségben betöltött szerepüket, mindezzel nem utolsó sorban aláássák a természetvédelmi erőfeszítéseket – olvasható a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nemrégiben publikált ajánlásában

A szervezet ember-főemlős interakciókkal foglalkozó munkacsoportja által jegyzett felhívás arra kéri még a médiában sokat szereplő vezető kutatókat is, hogy kerüljék a kölyökállatokkal közös fotókat és videókat, és az ilyen tartalmak megosztását a Facebookon, Instagramon, Twitteren és az összes hasonló közösségi felületen. Az orángutános, csimpánzos, gorillás szelfik mellőzése kifejezetten segíti a veszélyeztetett fajok védelmét – fogalmaz az IUCN sorvezetője. 

A brit Guardian híradása szerint több korábbi tanulmány is felhívta rá a figyelmet, hogy filmekben és reklámokban szereplő főemlősök hatására erősen torzult az állatok veszélyeztetettségi szintjének társadalmi megítélése, és ez a kockázat fokozottan fennáll a jóval virulensebb közösség médiában. 

Jane Goodall, a primatológia nagyasszonya egy évvel ezelőtt már megkérte ugyanerre az állatbarátokat, valamint az amatőr és a profi természetbúvárokat, miután a közösségi médiában elképesztő népszerűséget ért el egy mobiltelefont böngésző fiatal csimpánzról készített fotó. A természetvédelemben radikális Costa Ricában pedig egy féléve már állami tilos a lajháros szelfi.

Jane Goodall és egy majombáb tavaly februárban a nürnbergi Biofach kiállításonFotó: DANIEL KARMANN/dpa Picture-Alliance/AFP

„Sok ember nagyon jó szándékú, amikor ezeket a fényképeket posztolja, de a kontextus nagyon könnyen eltűnik a közösségi médiában. Mert lehet, hogy voltaképpen az volna az üzenete egy illegálisan háznál tartott és elkobzott makákóval vagy csimpánzról készített fotónak, hogy ne tarts főemlőst házi állatként, de ez egyáltalán nem biztos, hogy át is megy” – idézi a brit lap a munkacsoport tagjait. 

Ráadásul a COVID-19 árnyékában ma már az is evidencia, hogy az állatról emberre, illetve emberről-állatra terjedő kórokozók miféle veszélyeket jelentenek. A szelfik és a cuki majomfotók viszont azt sugallják, hogy nincs semmi kockázata a főemlősökkel történő szoros fizikai interakcióknak.  

Laëtitia Maréchal, a Lincolni Egyetem primatológusa, az ajánlásokat kidolgozó munkacsoport tagja azt mondta a Guardiannek, hogy amikor egy televíziós műsorvezető, vagy egy kutató épp egy főemlőst készül megsimogatni a lépernyőn, akkor a nézők mindezt óhatatlanul utánozni szeretnék. Az IUCN ajánlás célja ugyanakkor nem az, hogy ujjal mutogassanak bárkire is, hanem az, hogy felhívják a természetbarátok figyelmét az ilyen, a majmok által legkevésbé sem kívánt interakciók negatív következményeire. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: