A világ legnagyobb élőállat-exportőre nem más, mint az Európai Unió
Megdöbbentő mennyiségben exportált élő állatot 2019-ben az Európai Unió: abban az egyetlen évben összesen 1,9 milliárd csirkét, disznót, marhát, birkát és kecskét utaztattak az EU-n kívülre egy új elemzés szerint.
Ebben a kimutatásban ráadásul nem is szerepel az unió tagállamai közötti – ugyancsak nyomorúságos körülmények közepette zajló – élőállat-kereskedelem. 2018-as adatok szerint az unión belül 1 milliárd csirkét, 33,4 millió sertést, 4,3 millió marhát, valamint 3,5 millió birkát és kecskét szállítottak. Az Európai Parlament honlapján közzétett dokumentumból az is kiderül, hogy 2018-ban az EU-s élőállat-export értéke 2,8 milliárd eurót tett ki, míg az unión belül kereskedelem ennek több mint háromszorosát, 8,6 milliárd eurót.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új elemzése azonban csak az exporttal foglalkozik, és az globálisan szemlélve is tekintélyes: a világ élőállat-kereskedelmének 80 százalékáért az Európai Unió felel.
Termékként szállított élőlények
Az állatjóléttel kapcsolatos kétségeket joggal felvető gyakorlat, az élő haszonállatok szállítása az elmúlt ötven évben több mint megnégyszereződött. Az elégtelen szabályozás miatt a termékként kezelt élőlények szállítása gyakorta kínzással ér fel, és emiatt az EU ha mást nem is tett, de 2020-ban felállított egy vizsgálóbizottságot a visszaélések és rossz gyakorlatok feltérképezésére. A brit kormány pedig arra készül, hogy betiltsa az élőállat-exportot Angliában és Wales-ben, kivéve ha az tenyésztési vagy egyéb hosszú távú célból történik, és nem azért, hogy olcsó takarmánnyal felhizlalják vagy levágják az állatokat.
Az élő állatok számára a szállítás a bepakolással és kipakolással együtt járó stressz mellett sérülésekkel, éhséggel, szomjúsággal és kimerüléssel jár az Eurogroup for Animals nevű állatvédő szervezet kedden kiadott jelentése szerint, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani gyakorlat nagy fertőzésveszéllyel jár együtt. A jelentésben a szervezet új, humánusabb szabályozást szorgalmaz, például azt, hogy a szállítás időtartamát maximálják, illetve ha lehet, ne élő, hanem már leölt állatokat (tenyésztési célból pedig csak genetikai mintát) szállítsanak további feldolgozásra.
Nagy részük csirke
A FAO állatállomány-fejlesztésért felelős vezetője, Anne Mottet szerint viszont nem lehet egy kalap alá venni az összes szállított élő állatot, „nem lehet összeadni a csirkét a tehénnel”, és mint felhívta a figyelmet, 2019-ben az EU határain kívülre szállított állatok 95 százaléka csirke volt, míg a marhák a szállított élő állatok kevesebb mint 1 százalékát tették ki. A haszonállatok túlnyomó többségét valóban a háziszárnyasok adják, 2018-ban 31 milliárdan éltek a Földön, ebből 28 milliárd tyúk volt.
Hogy az EU-ban világszinten is ennyire nagy biznisszé nőtte ki magát az élő állatokkal való kereskedelem, azzal magyarázható, hogy a tagállamok gyakran egy-egy fajta húsállat tenyésztésére és exportjára rendezkednek be – mondta Ditte Erichsen, a Dyrenes Beskyttelse nevű nagy múltú dán állatvédelmi szervezet állatorvosa. Az 5,8 millió lakosú Dánia például a világ legnagyobb sertésexportőrévé vált, 2019-ben 15,7 millió élő sertést exportáltak. A legtöbb malac mindössze három hónapos, amikor elviszik, és szállításuk menetideje gyakran meghaladja a nyolc órát
„Mindez annak a trendnek az eredménye, amit az elmúlt tíz évben figyelhettünk meg: a sertésipar olyan szinten specializálódott, hogy a malackák az egyik országban születnek, de egy másikban hizlalják fel, utána pedig talán egy harmadikban vágják le és dolgozzák fel őket” – fejtette ki Erichsen. A disznók esetében az egyik legfőbb gond a hőstressz, mivel ezek az állatok nem képesek izzadni, emellett gyakori a túlzsúfoltság miatti fulladás, az elhúzódó éhezés és szomjúság, illetve probléma még a pihenőhely hiánya.
A svájci-német Animal Welfare Foundation nevű civil szervezet munkatársa, Iris Baumgaertner szerint Németországban a naposcsibék szállítása hasonlóan prosperáló iparág, 2019-ben 312 millió darabot szállítottak belőlük más EU-tagállamokba, ezek közül 100 milliónak nem érte el a súlya a 185 grammot. Baumgaertner szerint mindez a „globalizáció és a specializálódás őrült következménye”.
Az Európai Unió támogatási rendszere is az élőállat-szállítás jelenlegi gyakorlatát támogatja, mondta Gabriel Paun, az Animals International nevű szervezet európai uniós igazgatója. Mint mondta, részben az EU-támogatások miatt különösen olcsó a román hús. Becslések szerint 2020-ban 3 millió birkát szállítottak Romániából Szaúd-Arábiába szinte fillérekért, a szállítás költsége 25 dollár volt egy állatra, illetve nagyobb hajókon még annál is kevesebb. Egy ilyen szállítóhajó, a Queen Hind 2019 novemberében süllyedt el, több mint 14 ezer bekarámozott birka veszett a tengerbe, és a vizsgálat a mai napig várat magára.
Az élő hal szállítása még kevésbé feltérképezhető terület, ráadásul ebben az iparágban érthetően nem darabszámban, hanem tömegben mérik a teljesítményt. A Eurogroup for Animals jelentése szerint 2019-ben mintegy 54 ezer tonna élő halat szállítottak az unión belül, és ezek az állatok ugyanannyira kitettek a szállítási stressznek, mint az emlősök. A szállítás előtt egy naptól akár két hétig terjedő időtartamig éheztetik a halakat, ami agressziót vált ki belőlük. További problémát jelent az élőhal-szállításban a rossz vízminőség és a zsúfolt akváriumok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: