Mit is csinál pontosan az internet kedvenc eltévedt pingvinje?
Bárkivel megeshet, hogy elmegy egy társas összejövetelre, ahol nem ismerősökhöz, hanem vadidegenekhez csapódik. Így járt az az aranytollú pingvin is, amiről a Falkland-szigetek élővilágát bemutató Youtube-csatorna, a Southern Barlows rövid klipet készített. A január 9-e óta elérhető videót rengetegen osztották meg, ami azt jelzi, hogy nem szorul magyarázatra. Persze, egy pattogó pingvin önmagában is szórakoztató, de talán nem egyértelmű, hogy mit is láthattunk.
A Falkland-szigetek az Atlanti-óceánon, Argentína déli partjainál találhatók; a helyi természetvédelmi szervezet szerint október és április között a szigeten költő pingvinek száma a 320 ezret is meghaladja. Az aranytollú pingvinek utódnemzési szezonja októberben indul, a tojásrakás november közepére tehető. A fiókák egy hónappal később kelnek ki, és február végén ki is repülnek a fészkükből. Ez néha forgalmi torlódáshoz vezet, mert az állatok kisebb-nagyobb bandákba szerveződve totyognak a szárazföldön.
A kérdéses videón is ennek lehetünk szemtanúi. Az egyik csapat a víz felé ugrándozik, a másik valószínűleg a fürdőzésből tér vissza. A csapatok összekeverednek – mintha csak azt beszélnék meg, hogy ki hogy érzi magát –, majd szétválnak, és ki-ki megy tovább a maga útján. Leszámítva azt a renitenst, ami a tömegtől megzavarodva a másik csoporthoz szegődik, amíg rá nem döbben a tévedésére.
Bár a videó alapján úgy tűnhet, hogy a megzavarodott pingvin nem tudja megmondani, hogy melyik csoporthoz tartozik, nem erről van szó. Nicolás Alejandro Lois, a Buenos Aires-i Ökológiai, Genetikai és Evolúciós Intézet munkatársa a LiveScience-nek elmondta, hogy az aranytollú pingvinek több tízezer pingvin között is megtalálják a párjukat és a fiókájukat. A felismerést nemcsak az állatok testi jellemzői, hanem az egyedi hívóhangok, illetve az azokra adott válaszok is segítik. Ha egy pingvin megáll, vigyázzba vágja magát, és forgatja a fejét – magyarázta Lois –, az azt jelenti, hogy a pingvin épp egy másik madár testi jellegzetességeit méri föl.
Az aranytollú pingvinek hűségesek: az egyes párok évekig kitarthatnak egymás mellett. Nina Dehnhard, a trondheimi Norvég Természetkutató Intézet madárökológusa szerint a pingvinek a fészekrakó helyük környékén találhatnak egymásra, mivel a teleket külön töltik. Ez megmagyarázza, hogy az aranytollú pingvinek miért hűségesebbek, mint a császárpingvinek, amiknek nincs fix fészkelési helye.
Az utódnemzés és -nevelés alatti hónapokban a pingvinek kolóniákba szerveződnek, és néha kisebb csapatokba verődve haladnak a szárazföldön. Az óceánig vezető, illetve a szárazföldre visszavezető út biztonságosabb, ha a madarak csoportosan járnak. Ez a szokás nem egyéni kötődések miatt alakult ki: az állatok egyszerűen csak ugyanabban az időben haladnak ugyanabba az irányba.
„Ha a más irányokba tartó pingvincsapatok összefutnak, többnyire zűrzavar támad közöttük. Erős bennük a késztetés, hogy a többi állatot kövessék; erősebb, mint az, ami az eredeti irányba történő haladásra ösztönözné őket.”
– mondta Lois.
Bár a videó alapján úgy tűnhet, hogy az eltévedt pingvint egy kevésbé dezorientált társának kell irányba állítania, ez valószínűleg nem szándékos. A második pingvin ugyanúgy össze lehetett zavarodva, mint az első; csak a külső szemlélő láthatott bele altruizmust a második pingvin gesztusába.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ott bukkantak fel királypingvinek, ahol egyáltalán nem kellene lenniük
A dél-argentínai Martillo-szigeten királypingvinek próbálják megvetni a lábukat, egyelőre kevés sikerrel. Senki sem tudja, hogy kerültek oda, honnan jöttek, és hányan vannak.
A klímaváltozás nyertese az antarktiszi pingvin
A kutatókat is meglepte, hogy a pingvinek milyen jól reagáltak a jég eltűnésére az Antarktiszon: az állatoknak így kevesebbet kell mászkálniuk, többet tudnak úszni, és több élelemhez is jutnak.
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
