„Szomorú kudarc”, „nemzeti szégyen”: a francia vakcinafejlesztőkön csúnyán kifogott a koronavírus
A koronavírus elleni globális vakcinafejlesztési törekvések gyorsasága és a több országban is zajló oltási programok beindítása a tudomány óriási teljesítménye. Főleg úgy, hogy a SARS-CoV-2 elleni védőoltás kifejlesztésébe jó néhány szereplőnek, köztük tőkeerős, tapasztalt világcégeknek és neves kutatóintézetnek is beletört a bicskája.
A mikrobiológia úttörője és a veszettség elleni védőoltás feltalálója, Louis Pasteur országában például két koronavírus elleni nagyszabású projekt szereplői is bedobták a törölközőt. Ezt a francia közéleti szereplők csalódással vették tudomásul: agyelszívással, az állami kutatások jelentőségének visszaszorításával és nem megfelelő mennyiségű pénz allokálásával magyarázták a sikertelenséget, miközben az országban megfékezhetetlennek látszik a koronavírus-járvány és akadozik az oltási folyamat.
Koronavírusra nem lett jó a kanyaró
A világhírű párizsi Pasteur Intézet múlt hétfőn jelentette be, hogy a klinikai vizsgálatok nem váltották be ahhoz az amerikai Merck gyógyszergyárral közösen fejlesztett, vektoralapú vakcinához (V591) fűzött reményeket, amelyet a kanyaró elleni védőoltás átalakításával készítettek, így felhagynak a próbálkozással.
A Pasteur Intézet 2020 augusztusában kezdte meg koronavírus elleni vakcinája első fázisú klinikai vizsgálatát, majd néhány hónap múlva arról számolt be, hogy a vakcina által kiváltott immunválasz gyengébbnek bizonyult a természetes fertőzés után meggyógyult betegekéhez, valamint más védőoltások kifejtette immunválaszhoz képest. Bruno Hoen, az intézet gyógyászati kutatásokért felelős igazgatója szerint az eredmények „természetesen rossz hírek”. Hozzátették azonban, hogy a Pasteur tovább dolgozik két másik, kezdeti stádiumban lévő vakcinajelöltjén, amelyek más módszereket használnak. Jacques Haiech, a Strasbourgi Egyetem biotechnológia professzor emeritusa a France 24 tévécsatornának mindenesetre azt mondta: „A vakcinakutatás részben a szerencsén múlik. Csak annyit történt, hogy a Pasteur Intézet által választott opció nem bizonyult a legjobbnak”.
Ez az opció azonban nem csupán a párizsi kutatóintézetet, hanem a nagy nevű amerikai vakcinagyártót, a Mercket is kellemetlen helyzetbe hozta. A koronavírus-járványt megelőzően a Merck fejlesztette ki például akkor még rekordidőnek számító négy év alatt a mumpsz elleni oltást, az első, amerikai hatóság által engedélyezett Ebola-vírus elleni vakcinát, valamint az első, méhnyakrák megelőzésére tervezett védőoltást, így erős versenyzőnek számított a koronavírus elleni vakcinákat fejlesztők mezőnyében. Január végén azonban nem csupán a Pasteur Intézettel közös projektjével, hanem a másik, rekombináns, a hólyagos szájgyulladás vírusát használó vakcinajelöltje (V590) fejlesztésével is felhagyott, miután az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel az egyik legnagyobb globális gyógyszercég esett ki a vakcinaversenyből.
Elhasaltak a világ legnagyobb gyógyszercégei
A Pasteur Intézet és a Merck bejelentését mindössze egy nappal követte egy másik francia gyógyszeripari szereplő, a Sanofi nyilatkozata arról, hogy júliustól az év végéig 100 millió adagot gyárt le frankfurti gyárában versenytársa, az amerikai-német koprodukcióban készülő Pfizer/BioNTech-vakcinából. Teszi mindezt azért, mert a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszervállalattal közösen előállított, saját vakcinájáról december elején kiderült, hogy engedélyezése egy laboratóriumi hiba miatt csupán 2021 utolsó negyedévében várható.
Az amerikai Jefferies Group befektetési bank korábban még úgy becsülte, hogy globálisan ez a vakcina teszi majd ki a nyugati gyógyszercégektől származó vakcinaadagok 10 százalékát. Az Európai Unió 300 millió dózist rendelt belőle, az amerikai kormány pedig 2,1 milliárd dollárral támogatta a gyógyszeróriások projektjét a vakcinafejlesztésre amerikai kezdeményezésre létrehozott projekt, az Operation Warp Speed keretéből.
A GSK és a Sanofi bevételeit tekintve a világ két legnagyobb gyógyszeripari vállalata. A vállalatok, amelyek egyébként egymás ádáz riválisai, áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket a koronavírus elleni harcban, remélve, hogy szakértelmüket és gyártási kapacitásaikat ötvözve gyorsabbak lehetnek, mint egyedül. Néhány hónapon belül ki is fejlesztették oltóanyag-jelöltjüket, a Sanofi influenza elleni vakcinájához hasonló, hagyományos, rekombináns fehérje-alapú oltóanyagot. Ezt a GSK adjuváns-technológiájával párosították, ami bizonyos vakcináknál felerősíti az immunválaszt.
Laboratóriumi malőr a Sanofinál
2020. december 11-én azonban szertefoszlottak a gyors vakcinafejlesztésről szőtt tervek: a Sanofi/GSK kutatói közölték, hogy egy adagolási hiba miatt a fehérjealapú vakcina 441 tesztalany részvételével elvégzett, kombinált 1-2. fázisú klinikai vizsgálatai előzetes eredményei szerint az 50 év felettieknél elégtelen immunválasz mutatkozott. Ezen az sem segített, hogy a 18-49 évesek között hatásosnak bizonyult a vakcina.
Thomas Triomphe, a Sanofi vakcinákért felelős ügyvezető igazgatóhelyettese egy interjúban azt mondta, hogy egy laboratóriumi hiba miatt a kezdeti klinikai vizsgálatokban az önkénteseknek a tervezettnél véletlenül kisebb adagokat adtak be. A hibát nem megfelelő minőségű reagensek okozták, amelyeket arra használtak a kutatók, hogy megmérjék az antigének hatékonyságát.
A malőr miatt csak 2021 utolsó negyedévében kezdődhetnek meg az engedélyezési eljárások. „Szomorú kudarc” - kommentálta a történteket Triomphe, de hozzátette, inkább visszalépnek egyet, hagyják a tudományt dolgozni, és olyan termékkel kívánnak visszatérni, amely a biztonságossága mellett nagyon hatásos lesz, hiszen ezen a területen senki nem akar kompromisszumokat kötni.
Kevés pénz, francia öntudat
A sorozatos kudarcok Franciaországban komoly politikai indulatokat gerjesztettek, többen egyenesen az ország öntudatán ejtett sebként élik meg a történteket. A jobbközép Les Républicains parlamenti frakció egy tweetjében azt írta, a Sanofi és a Pasteur Intézet jelentette tudományos hanyatlás óriási arculcsapás. François Bayrou, Emmanuel Macron egyik szövetségese az agyelszívást okolta a „nemzeti megszégyenülés” miatt. Elsősorban arra utalt, hogy az amerikai Moderna biotechnológiai cégnek francia vezetője van, és szerinte számos briliáns francia kutatót szív fel az amerikai rendszer.
Bayrou azt is hozzátette, Franciaországnak jobban támogatnia kellene a kutatást, beleértve a financiális forrásokat is. A francia Terra Nova elemzőközpont egyik jelentése szerint a vakcinaverseny nem csupán Franciaország, hanem az egész Európai Unió korlátait is megmutatta. A központ szerint az EU sokkal kevesebb pénz tudott az asztalra tenni, mint az Egyesült Államok, ahol az elmúlt évtizedekben is sokkal többet invesztáltak a vakcinakutatásba. Emellett a biotechnológiai és gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó cégeknek az USA-ban a magánszektorban is könnyebb befektetőket találniuk. A McKinsey elemzőcég 2019-es tanulmánya például úgy találta, hogy az európai biotechnológiai cégekbe ötször kevesebbet invesztálnak magánbefektetők, mint az Egyesült Államokban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
