Mennyi vakcina érkezik az Európai Unióba, ki kap belőle, és mikor?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Hogy mikor, mennyi és milyen vakcina lesz elérhető a közeljövőben Magyarországon, még nem tudjuk. Jelenleg annyi bizonyos, hogy az Európai Unió mely vakcinagyártókkal kötött eddig megállapodást, és ezeket milyen mechanizmus alapján osztják el. Sem a magyar kormánynak, sem más EU-országnak nincsenek a közös megállapodásokon kívül egyéb szerződései. Ez alól Németország a kivétel, a német kormány tudniillik közvetlenül 375 millió euróval támogatta a Pfizer-BioNTech-vakcina kifejlesztését, és ezért elvileg soron kívül járna nekik az EU-s kvótán felül 30 millió adag. De egyelőre nem világos, hogy ezt az opciót Berlinben tudják-e, vagy akarják-e érvényesíteni.

A tagállamok Norvégiával kiegészülve lakosságszám arányosan kapnak majd az EU-beszerzésekből, ezek pedig folyamatosan érkeznek az országokba, amint a már elfogadásra került vakcinák elérhetővé válnak.

Az Európai Bizottság nyilvános dokumentumaiban és sajtóanyagaiban gyakran ismételgetett mondat, miszerint „a Bizottság több mint 2 milliárd adagos portfóliót biztosított” (the Commission has secured a portfolio of more than 2 billion doses), ebben a formában viszonylag keveset jelent. A 2 milliárdba beleszámolják ugyanis az olyan gyárakkal kötött szerződéseket is, amelyek még nagyon messze vannak a sikeres vakcinától (ilyen a CureVac és a Sanofi-GSK készítménye, ezekből összesen 705 millió adag beszerzésére szerződött az EU), de ide sorolódnak a le nem hívott opciók is. Ráadásul a vakcinák java kétszeri oltást igényel, úgyhogy kapásból osztani kell kettővel az adagszámot, ha polgáronként szeretnénk számolni.

Több százmillió adag 

A mostani tervek szerint a Pfizer–BioNTech vakcinából 2021. szeptemberéig összesen 200 millió adag érkezik Európába – ezzel 100 millió ember oltása oldható meg. Az EU utólag lekötött további 100 milliót ebből a vakcinából, amely remélhetőleg még az év vége előtt meg is érkezik.

A Moderna vakcináját január 6-án, szerdán engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), de az még nem világos, hogy ebből a készítményből mennyi és mikor érkezik Európába. Mivel a Moderna vakcinájának kifejlesztését gyakorlatilag egy az egyben az amerikai kormány Operation Warp Speed nevű projektje finanszírozta, egyelőre csak Amerikában gyártják, és az EU amúgy is rendkívül későn, november 25-én kötött rá szerződést. Várható tehát, hogy az első hónapokban gyártott adagok nagy része az Egyesült Államokban marad. 

Az AstraZeneca vakcinájának engedélyezése nagy ugrás lenne, mert az előző kettő, mRNA-vakcinánál könnyebben, gyorsabban és sokkal olcsóbban lehet gyártani. Ennél az oltóanyagnál azonban akadt némi gond a kutatással (nem a hatóanyaggal magával, hanem a kutatás módszertanával), ami a harmadik fázis megismétléséhez vezetett, ennek pedig még mindig nincsenek meg a végleges eredményei. A rendelkezésre álló információk szerint talán január végére jutnak odáig, hogy Európában is kérvényezni tudják az engedélyezést. 

Az AstraZenecától az EU 300 millió adagot rendelt. Hasonló a helyzet a Johnson & Johnson és a Novavax vakcinájával is, mindkettő jelentősen javítaná az európai ellátottságot.

Az AstraZeneca-Johnson & Johnson-Novavax trió mielőbbi befutása jó hír lenne Nagy-Britannia, az EU és az Egyesült Államok mellett a fejlődő világnak is, mert ezekből a vakcinából jutna oda is sok százmillió adag. Mindhárom vakcina esetében valószínű, hogy 2021 első negyedévében készen állnak az engedélyezési procedúrára.

A veszélyeztetettek tavaszzal, a többség szeptemberre kaphat oltást

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor a veszélyeztetettek átoltása valamikor tavasszal befejeződhet. Ez az idősek és az egészségügyi dolgozók beoltását jelenti, az egyéb szempontok – például a fiatalokat is érintő ilyen-olyan krónikus betegségek – úgy tűnik, egyelőre háttérbe szorulnak, és nem csak Magyarországon. Az optimista forgatókönyv szerint szeptemberig sikerül elég embert beoltani ahhoz, hogy a következő őszre már ne legyen nagyobb felfutás a fertőződésekben. Sok mindentől függ, hogy ez össze tud-e jönni, a vakcinákkal szembeni széles körben elterjedt szkepticizmus és az oltási kampányok eddigi lassúsága nem igazán biztató. A vírus gyors mutálódása további aggasztó tényező. 

Azt sem lehet tudni még, hogy hány embert kell beoltani ahhoz, hogy az egész rémálomnak vége legyen. Egyelőre csak az világos, hogy az oltottaknál a súlyos megbetegedést el lehet kerülni, az viszont még nem tudható, hogy mások megfertőzésére is képtelenné válik-e a már beoltott, ez pedig nyilván alapvetően befolyásolja, hogy az oltási kampány milyen gyorsan állítja majd meg a járványt. 

Természetesen mindenki azt reméli, hogy a vakcinák kialakítják az úgynevezett steril immunitást, de a klinikai vizsgálatok egyelőre ennek a vizsgálatára nem terjedtek ki, úgyhogy a határozott válaszra még várni kell. Mindenkinek javaslom, hogy olvassa el eredetiben a Pfizer-vakcina klinikai vizsgálatának összefoglalóját, az első oldalon szerepel a vonatkozó kulcsmondat.

Az alábbi ábrán a 100 emberre jutó vakcinák száma látható 2021. január 6-án. A szám nem egyezik meg az oltások számával, mivel több vakcina is kétszeri oltást igényel. 


Gyártói kapacitás

Az már most biztos, hogy a vakcinákat belátható ideig nem lehet majd csak úgy megvásárolni. Az oltások gyártói ezeket a vakcinákat egyelőre csak közvetlenül kormányoknak adják el, az ő feladatuk az oltások ütemezése, a visszaélések megakadályozása, az oltottak pontos nyilvántartása és követése. 

Az is világos, hogy példátlan mennyiségű pénz és energia ment el arra, hogy kevesebb mint egy év alatt eljussunk odáig, hogy több sikeres oltás is elérhetővé válhasson. Minden érintett cég azon van, hogy a lehető legtöbbet tudja gyártani ezekből a készítményekből. A BioNTech például eleve ezért fogott össze a Pfizerrel, átadva a technológiai know-how-ja jelentős részét, és ezért vett tavaly nyáron egy komplett új gyárat is. A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. 

A különböző oltóanyagoknál különböző dolgok jelentenek szűk keresztmetszetet. Az mRNA oltásokat például gyorsan ki tudták fejleszteni, de a gyártáshoz szükség van egy kis zsírburokra (lipid-nanorészecskére), amibe az oltóanyagot „becsomagolják.” Ezt az anyagot az egész világon csak néhány cég gyártja. Közülük az egyik Ausztriában van, nagyrészt rájuk támaszkodik a Pfizer és a Moderna is. Drukkoljunk, hogy a Polymunnál dolgozó, nagyon speciális tudású 90 kutató közül senki ne betegedjen le, vagy menjen szülési szabadságra épp most, mert őket lehetetlen volna gyorsan pótolni. A Wall Street Journal írt róluk lenyűgöző riportot.

És hogy mi a helyzet az orosz és a kínai vakcinákkal? Oroszországnak egy, Kínának pedig négy készítménye is van. Közös bennük, hogy valamennyi anélkül került éles bevetésre, hogy fejlesztőik befejezték volna a klinikai vizsgálataikat, a részletes adatok pedig nem nyilvánosak. Ettől persze lehet, hogy biztonságosak és hatásosak – személy szerint nagyon drukkolok, hogy azok legyenek, a kínai vakcinák nélkül ugyanis képtelenség lesz a fejlődő világot végig oltani –, de ezt azért bemondásra nehéz elhinni. Biztató jel, hogy az AstraZeneca kezdeményezett egy közös vizsgálatot a saját vakcinájuk és a Szputnyik V kombinálásával: ennek köszönhetően remélhetőleg majd több is kiderül az orosz oltóanyagról.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

A cikk szerzője közgazdász, a Spitzberg Partners berlini elemzője, a koronavírus-járvány akadémiai kutatásában élen járó amerikai Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányok intézetének alumnája.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: