A koronavírus-járvány elhozta a mikrocsipgyártás Armageddonját
Ha a közeljövőben új autót, játékkonzolt, videókártyát vagy iPhone-t szeretnél vásárolni, nem lesz könnyű dolgod. De nemcsak neked; mindenkinek rossz éve lesz, aki olyan terméket venne, amiben mikrocsip van. Mivel manapság még fogkefét és villanykapcsolót sem lehet eladni intelligens funkciók nélkül, alighanem nehéz évnek nézünk elébe.
Ahogy a világ számos más problémáját, ezt is Soros György a koronavírus-járvány okozza – igaz, a „súlyosbítja” ige ebben a helyzetben találóbb. A járvány felpörgette az elektronikus eszközök iránti keresletet: az emberek új készülékeket vásároltak az otthoni munkavégzéshez és a szabadidő kellemesebb eltöltéséhez. Minden eddiginél nagyobb szükség lenne tehát az eszközgyártásához használt mikrocsipekre, de a gyártóknak nincs rá kapacitásuk, hogy kielégítsék a keresletet.
Az autóipar 64 milliárd dollártól esik el
Hogy nehéz évek jönnek a csipgyártásban, már tavaly is éreztük. Az Apple küszködött az új iPhone-ok piacra dobásával; a Sony és a Microsoft még ma is csak korlátozott példányszámban tudja teríteni az új Playstationt és az új Xboxot; karácsony előtt pedig az autóiparnak kellett szembenéznie a mikrocsipgyártás Armageddonjával.
Az új autók nem ritkán több mint 100 mikroprocesszort tartalmaznak, de az autógyártók képtelenek felhajtani őket. A régi beszállítók helyett nem tudnak újakat találni: minden cég arra figyelmezteti őket, hogy kapacitási problémákkal küszködnek. A világ egyik legnagyobb csipgyártója, a dél-koreai Samsung is küszködik; nemcsak a más nagyvállalatok számára gyártott csipek, hanem a saját eszközeik gyártása is akadozik.
A koronavírus-járvány elején az autóipar egy nagyobb keresleti visszaesést látott, így ennek megfelelően módosították a megrendeléseiket is. Emiatt a csipgyártók újrakonfigurálták a gyártósorokat, és inkább a stabil növekedést mutató szórakoztatóelektronikai eszközök csipjeinek gyártására koncentráltak. A harmadik negyedévben az autóipar forgalma a vártnál nagyobb mértékben nőtt, de a szórakoztatóelektronikai eszközök iránti kereslet nem csökkent. Az autóipari beszállítók így nem tudták teljesíteni a beérkező megrendeléseket.
Az AlixPartners tanácsadó cég előrejelzése szerint a csiphiány 64 milliárd dollár bevételkiesést okoz az autóiparnak – igaz, ez eltörpül a szektor 2000 milliárd dolláros éves forgalmához képest.
Ennek a félévnek annyi – és talán az egésznek is
A ma rendszerben álló üzemek maximális kapacitással dolgoznak; de akkor miért nem nyitnak egyszerűen új csipgyárakat? Nem olyan bonyolult az: ipari terület, gyártósor, munkaerő, logisztika, és mehet is. Vagy mégsem?
„18-24 hónapig is eltarthat, mire egy gyár megnyithat a felépítése után. Még ha meg is építik őket, a gyártás finomhangolása és a megfelelő gyártási hozam elérése időt vesz igénybe. Ez nem úgy megy, hogy egyszerűen ki- és bekapcsolják őket.”
– mondta a BBC-nek Richard Windsor elemző. Szerinte a gyártókapacitás fellendülésére legalább júliusig várhatunk – és vannak, akik szerint még ez is optimista becslés.
„Arra számítunk, hogy a félvezetőipar ellátási korlátait csak részlegesen sikerül meghaladni 2021 második felében, és néhány csúcstechnológia (számítástechnika, 5G csipek) gyártási korlátai egészen 2022-ig megmaradhatnak.”
– olvasható a Bank of America kutatásában. Egy, a Wall Street Journal által megszólaltatott csipgyártó még ennél is borúlátóbb: szerinte az is legalább 40 hétig tarthat, hogy a gyártók teljesítsék az eddigi megrendeléseiket.
Az autóiparban az új, már bejelentett modellek megjelenése késhet, és egyes kütyük is várólistás eszközök lehetnek. A legnagyobb csipgyártók, köztük az Apple és a Samsung a vásárlóerejüknél fogva biztosíthatják a saját elsőbbségüket, de ez aránytalanul befolyásolhatja a kisebb márkák piacát.
„Mindez azt jelenti, hogy a termékek megdrágulhatnak, vagy nem fog olyan mértékben csökkenni az áruk, ahogy általában szokott, és a kínálat is korlátozott lesz. Szóval ha új kütyüt vásárolnál, ne számíts rá, hogy néhány hónap múlva csökkentett áron veheted meg.”
– mondta a BBC-nek Ben Wood, a CCS Insight tanácsadója.
Geopolitikai mellékhatások
A csiptervezésében az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet játszik, de a gyártást Tajvan és Dél-Korea uralják. Rory Green közgazdász a BBC-nek azt mondta, hogy a két ország jelentősége akkora a csipgyártásban, mint az OPEC-tagállamoké az olajiparban. Tajvan és Dél-Korea gyártja a világon eladott processzorok 83 százalékát, illetve a memóriacsipek 70 százalékát.
Az Egyesült Államokban egy tizenöt szenátorból álló lobbicsoport úgy véli, a mostani kapacitáshiány olyan indikátora a későbbi bajoknak, mint a bányákban veszélyt jelző kanári. A szenátorok közös levelet írtak Joe Bidennek, amiben a hazai félvezetőgyártást ösztönző lépések bevezetésére kérték az amerikai elnököt.
A válság Kínát sújtja a leginkább, mivel ők több autót adnak el, mint bármely más nemzet a világon. Az IHS piackutató cég előrejelzése szerint a csiphiány miatt az év első három hónapjában negyedmillióval kevesebb autót fognak gyártani.
Peking már régóta tervezi, hogy kibővítse a belföldi félvezetőgyártó-piacát, de az Egyesült Államok megtiltotta, hogy a helyi vállalatok amerikai szellemi tulajdont használjanak; a döntést azzal indokolták, hogy a technológiát a kínai hadsereg is felhasználhatná.
A mostani válság – írja a BBC cikke – nemcsak a gyártókapacitás bővítésének fontosságára ébresztheti rá a kínai vezetést, hanem arra is, hogy milyen gyakorlati okuk lenne rá, hogy véghezvigyék egy másik, régóta függőben lévő törekvésüket: az egyesülést Tajvannal.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: