Deformálják a halakat a magyarországi élővizekbe kerülő hangulatjavítók és más gyógyszerek

2021.02.16. · tudomány

A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján magyar kutatók, akik rangos PeerJ szakfolyóiratban publikálták eredményeiket.

A februárban összevonások és beolvasztások után létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói szerint a jelenleg Magyarországon is használatos szennyvíztisztítási technológiák a legtöbb gyógyszerhatóanyag-maradványt nem képesek kiszűrni, így ezek többé-kevésbé akadálytalanul juthatnak át a szennyvíztelepeken, nem véletlen, hogy a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett mintákban 54 különböző hatóanyagot sikerült kimutatniuk.

A szerteágazó projekt keretében a kutatók arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hatóanyagok jelenléte és az adott vízfolyásban élő halak alakja között kimutatható-e valamilyen összefüggés.

A vizsgálatok során az egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói a kimutatott hatóanyagok közül négyről derítették ki egyértelműen, hogy a halak alakjának megváltozását okozzák. Ezek a hangulatjavítók hatóanyagát jelentő citalopram, a szív- és érrendszeri betegségek esetén alkalmazott propranolol, a reumás fájdalmakra használt kodein, valamint a koszorúér-betegség kezelésére alkalmazott trimetazidin voltak.

A képen az ezüstkárász (A), a bodorka (B) és a domolykó (C) sematikus képe és szkennelt pikkelye láthatók a rajtuk felvett mérőpontokkal, amik egymáshoz viszonyított elhelyezkedése jellemzi az alakot
photo_camera Az ezüstkárász (A), a bodorka (B) és a domolykó (C) sematikus képe és szkennelt pikkelye láthatók a rajtuk felvett mérőpontokkal, amik egymáshoz viszonyított elhelyezkedése jellemzi az alakot Forrás: Dr. Staszny Ádám

Ezek a hatóanyagok igen kis koncentrációban, pusztán nanogramm/literes nagyságrendben fordultak elő a felszíni vizekben, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezetre nem fejtenek ki hatást. A halakra viszont összességében mégis kimutatható hatást gyakoroltak a keverékeik.

A kutatók szerint a feltárt jelenség pontos mechanizmusának megértéséhez további vizsgálatok szükségesek, ám úgy tűnik, az új módszer ígéretes lehet az ökotoxikológiai gyakorlatban is.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás
link Forrás