2010 óta nem csökkentek a jövedelmi különbségek Magyarországon
A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint gyakorlatilag nem változott – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.
Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek. A GKI elemzése szerint ez nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült.
A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, mert például külföldön realizálták azokat.
A GKI elemzése szerint mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.
Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől.
A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei azok, akiknek többsége 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán – fogalmaz az elemzés.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
Friss kutatás bizonyítja: a pénz boldogít
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
A magyar társadalombiztosítási rendszerben többet költünk a magasabb keresetűekre, mint a szegényekre
Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.