2010 óta nem csökkentek a jövedelmi különbségek Magyarországon

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint gyakorlatilag nem változott – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében. 

2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták. 

Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek. A GKI elemzése szerint ez nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült. 

A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, mert például külföldön realizálták azokat.

Jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon jövedelmi tizedek szerint 2019-ben: minél távolabb van a piros vonal a kéktől, annál nagyobb az egyenlőtlenség.Forrás: KSH adat alapján GKI számítás

A GKI elemzése szerint mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett. 

Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. 

A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei azok, akiknek többsége 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán – fogalmaz az elemzés.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: