Akkora városokat épített az emberiség, hogy azok elkezdtek süllyedni
Az elmúlt évszázadok, évtizedek során a világ számos részén kialakult egy trend, miszerint az emberek aránytalan mértékben költöznek a partvidékekre, egyre nagyobb tengerparti városokat és városi régiókat létrehozva. Egy friss kutatás szerint ez a folyamat hozzájárul ahhoz, hogy a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt alapból veszélyeztetett partmenti városokat egyre jobban fenyegeti az árvízveszély – a nagyvárosok ugyanis folyamatosan süllyednek az óriási tömegük miatt.
Az amerikai földtani társaság (USGS) geofizikusa, Tom Parsons egy esettanulmányban San Francisco példáján keresztül mutatta be a jelenséget: számításai szerint a kaliforniai város 8 centimétert süllyedt az idők során. Ez elenyészőnek tűnhet, de azzal együtt már jelentősége lehet, hogy a partmenti San Francisco Bay Area, az egyik legnépesebb amerikai városi régió az előrejelzések szerint 2050-ig 30 centiméteres tengerszint-emelkedéssel számolhat.
Az AGU Advances című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutató megpróbálta az épületek összetétele és azok tartalma alapján megsaccolni a 7,75 millió lakosú Bay Area tömegét, ami 1,6 billió kilogrammra, vagyis 1,6 milliárd tonnára jött ki – nem biztos, hogy sokat segít ennek elképzelésében, de a kutató megjegyzi: ez 8,7 millió Boeing 747-es repülőgép tömegének felel meg.
Ez már elég ahhoz, hogy a San Francisco alatt húzódó litoszférát (a Föld külső kérgéből és a felső földköpeny szilárd részéből álló kőzetburkot) meghajlítsa, valamint megváltoztassa a röghegységek relatív szintjét – mindkét folyamat elősegíti a város süllyedését. A tanulmány ráadásul valószínűleg alábecsüli San Francisco tömegét (és így a süllyedés mértékét is), ugyanis a számításokban csak az épületek tömege szerepelt, így kimaradt a közlekedési infrastruktúra, a járművek és az emberek össztömege is.
Parsons szerint ugyan a számításai csak a San Francisco Bay Area-ra korlátozódtak, de a süllyedés jelensége valószínűleg a világ minden nagyvárosára vonatkozik, persze a helyi geológiai tulajdonságok tekintetében változó mértékben. „Az emberi terhelés hatása valószínűleg nagyobb a tektonikailag aktív kontinensperemek mentén, mint a földrészek belső, stabil területein, ahol a litoszféra általában vastagabb és merevebb” – állítja a kutató.
Azt is hozzátette, hogy érdemes lenne műholdképekkel és légi felvételekkel még jobban felmérni a partvidékek helyzetét, hogy részletes elemzést lehessen készíteni arról, mely területeket veszélyezteti leginkább az áradás.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: