Az izraeli Weizmann Intézet környezettudósai ambiciózus kutatásba kezdtek, amikor eldöntötték, hogy kiszámítják a Földön található, ember alkotta anyagok teljes tömegét, és összehasonlítják azt az élő anyagok teljes tömegével, vagyis a biomasszával.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint – és a kutatók meglepetésére – éppen a fordulóponton vagyunk: mindkettő 1,1 teratonna (vagyis 1100 milliárd tonna) környékén jár, és bár a biomassza egyelőre többet nyom, a mesterséges anyagok tömege sokkal gyorsabb ütemben nő.

A tanulmányban leírják, hogy 1900-tól kezdve nagyjából 20 évente duplázódott meg az épületek, utak és más ember alkotta objektumok tömege, de az utóbbi időkben ez még inkább felgyorsult. Ha az emberiség mesterséges építkezése és a természet pusztítása is ebben az ütemben folytatódik, 2040-re már háromszor annyit nyomhatnak az ember alkotta anyagok a Földön, mint a biomassza.

A kutatók hat kategóriára bontották az ember alkotta anyagokat: a beton, az ömlesztett termékek (pl. sóder), a tégla, az aszfalt és a fémek mellett egy egyéb kategóriára, amely az üvegtől a műanyagon át a feldolgozott faanyagokig minden mást tartalmaz. Ezekből jelenleg évente 30 gigatonnányit (vagyis 30 milliárd tonnányit) hoznak létre az emberek.

A biomassza túlnyomó részét, körülbelül 80 százalékát a növények alkotják, őket követik a baktériumok (15%), majd a gombák, az archeák (vagy ősbaktériumok), a protiszták, az állatok és a vírusok. Az emberek az összes földi élő anyag tömegének 0,01 százalékát teszik ki, körülbelül annyit, mint a termeszek, és 20-szor kevesebbet, mint a termesztett haszonnövények. A nagyjából 12 ezer éve kezdődött első mezőgazdasági forradalom óta az emberiség szinte megfelezte a biomasszát, amelynek tömege 2-ről 1,1 teratonnára csökkent ez idő alatt.

„Ez sokat elárul arról, milyen szerepe van az emberiségnek a világ és a bolygó állapotának alakításában” – mondta a BBC-nek a kutatást vezető Ron Milo. A kutatók azt állítják, eredményeik újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy valamikor az 1950-es években egy új földtörténeti korba léptünk. Az antropocén néven ismert időszak kezdetét a Föld népességének és az emberiség fogyasztásának hirtelen növekedése jelzi, és a tudósok szerint ebben a korszakban olyan nyomot hagyunk a bolygón, ami az üledékes és más kőzetekben több millió év múlva is látható lesz.

Azt is megjegyzik, hogy a termelt hulladék tömegével nem számoltak a kutatás során, és annak figyelembe vételével valószínűleg már 2013 környékén eljött volna a fordulópont.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felel a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért

Dippold Ádám tudomány 2018. május 22.

A civilizáció hajnala óta az emberiség nem csupán a vadállatok többségét irtotta ki, hanem a növények felét is. Egyedül a háziállat-állomány gyarapodott, de az is hogy? A Föld madarainak 70 százaléka baromfi.

Sonka, sonka: egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

Steffi Graph tudomány 2018. február 9.

Ha ez így megy tovább, lassan több disznó lesz a Földön, mint ember. Mi folyik itt?

Napi 2500 kalóriát tartalmaz az emberiséget megmentő bolygódiéta

Vajna Tamás gazdaság 2019. január 17.

A nemzetközi EAT Alapítvány szakértői összeállítottak egy olyan „planetáris diétát”, amellyel a 2050-re 10 milliárdosra dagadó emberiség is egészségesen táplálható lenne.