Kanada csütörtökön bejelentette, hogy pénzt fog kérni a Facebooktól a hírtartalmakért, és a techóriások elleni harcban szövetségeseket is keres. A kormány azt ígérte, nem fog meghátrálni akkor sem, ha a Facebook ugyanúgy letiltja a híreket a platformról, mint Ausztráliában. A közösségi oldal az után tett így, hogy Ausztráliában benyújtották a törvényjavaslatot, amely előírná, hogy a Facebook, valaint a Google-t birtokló Alphabet a jövőben fizessen a kiadóknak a hírekért.

Az ausztráliaihoz hasonló törvény kidolgozása a kanadai kulturális örökség minisztere, Steven Guilbeault feladata lesz a következő hónapokban. A miniszter csütörtökön elítélte a Facebook ausztráliai ellenlépését, hozzátéve, hogy az nem fogja eltéríteni Ottawát a szándékától.

Kanadai médiacégek tavaly figyelmeztettek arra, hogy a kormány beavatkozása nélkül súlyos mélyrepülésbe kerülhet a piac. Az ausztrál megoldással a kiadók évi 620 millió kanadai dollárt, vagyis kb. 145 milliárd forintot szerezhetnének vissza az általuk előállított tartalmak hozadékából. Beavatkozás nélkül viszont a nyomtatott újságoknál dolgozó mintegy 3100 alkalmazott közül hétszázan veszíthetik el munkájukat.

Ausztrál modell

Guilbeault szerint Kanada az ausztrál modellt veheti át, amely arra kötelezi a Facebookot és a Google-t, hogy tárgyalásokon állapodjon meg a fizetendő díjról a médiacégekkel, amelyeknek a tartalmai aktivitást generálnak a közösségi oldalakon. Vagy ha ez nem megy, választottbírósági eljárásban alkudjanak meg az összegről.

További lehetőség a francia példa követése; az ott készülő szabályozás szerint a nagy techcégeknek tárgyalásokat kell kezdeményezniük a kiadókkal, hogy milyen térítést vagy ellenszolgáltatást adhatnak a hírszerű tartalmakért cserébe.

A kanadaiak francia, ausztrál, német és finn felelősökkel dolgoznak együtt a megfelelő szabályozás kialakításán, amely garantálná, hogy az internetes tartalmakért cserébe valamicskét csurgassanak vissza a médiának a járvány idején is busásan profitáló és az adókiskapukat is lelkesen kihasználó óriáscégek.

A miniszter úgy sejti, hogy hamarosan 5-10-15 ország is hasonló szabályozásokat vezet be. „Vajon a Facebook Németországgal, Franciaországgal is elvágja a kapcsolatokat?” – kérdezte Guilbeault, aki szerint a Facebook hozzáállása hamarosan tarthatatlanná válik.

Megan Boler, a Torontói Egyetem közösségi médiát kutató tanára szerint a Facebook mostani eljárása olyan fordulópontot jelent, ami után sokkal esélyesebb a nemzetközi, összehangolt fellépés „a monopólium” ellen.

A Facebook az ausztrál csatában azzal érvelt, hogy a hírek mindössze 4 százalékát teszik ki annak, amit a felhasználók a közösségi oldalon látnak, a kiadók viszont tavaly 407 millió ausztrál dollár (körülbelül 94 milliárd forint) bevételre tettek szert a Facebook segítségével.

A Google-megoldás

A Google kevésbé zárkózik el, az Alphabet a News Showcase szolgáltatáshoz három év alatt mintegy ötszáz megállapodást írt alá kiadókkal, összesen körülbelül egymilliárd dollár értékben, és a kanadai médiacégekkel is tárgyal.

Guilbeault szerint ugyanakkor az új szabályozás a Google-re is vonatkozni fog, mivel igazságos, átlátható és kiszámítható törvénnyel szeretnék rendezni a helyzetet. Szerinte semmi sem garantálja, hogy a Google fél-egy év múlva nem gondolja meg magát, és nem áll el a kiadók támogatásától. Lauren Skelly, a Google kanadai szóvivője nem akart reagálni a miniszter szavaira, mondván, nem ismeri a készülő törvényjavaslat részleteit.

Az Ottawai Egyetem internettel és e-kereskedelemmel foglalkozó vezető kutatója, Michael Geist ugyanakkor nem ért egyet a kormányzati állásponttal, szerinte Kanadának a Google-féle megoldásra kellene törekednie, tehát arra kötelezni a techcégeket, hogy a hozzáadott értékkel bíró tartalmakat támogassák pénzzel. „Ha az ausztrál modellt követjük, ugyanúgy fogunk járni. Mindenki veszít: a médiacégek és a Facebook is.”

Kevin Chan, a kanadai Facebook közpolitikai vezetője szerint más megoldás is van arra, hogy a kisebb és nagyobb médiacégek érdekét is szem előtt tartva támogassák az újságírást Kanadában.

Lengyel szabályozás

A Facebookot és a többi közösségi platformot egyébként Lengyelországban is szabályoznák, de nem a médiacégek és az újságírás, hanem annak érdekében, hogy azok ne távolíthassanak el olyan könnyen tartalmakat. A tervezet szerint a közösségi hálózatokat működtető cégek 50 millió zlotyiig (azaz 13,4 millió dollárig) terjedő bírsággal sújthatók, ha olyan tartalmat törölnek és olyan felhasználókat tiltanak le, amelyek, illetve akik nem mentek szembe a lengyel törvényekkel, és utána nem állítják vissza az eredeti állapotot. Ha a törvényt megszavazzák, jövő januárban léphet életbe.

A „Facebook-cenzúrát” mind gyakrabban emlegetik magyar kormányzati politikusok és sajtójuk is, például Varga Judit igazságügyi miniszter, aki shadow ban-re, azaz „árnyéktiltásra” panaszkodott januárban (az ő szóhasználatában ez azt jelenti, hogy a Facebook csökkenti egyes profilok láthatóságát, közönségelérését).

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: