Az amerikai űrügynökség, a NASA hétfő este közzétette a videofelvételt, amit a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolása során rögzített. Az eredmény az űrkutatás történetének egyik legikonikusabb képanyaga: azt az érzést adja, mintha utsaként mi is a szondával együtt szállnánk le a bolygóra.

A különböző nézőpontokból felvett 3 perc 25 másodperces videó, ami a Perseverance légkörbe lépése után 3-3,5 perccel kezdődik, feltárja a valaha volt legnehezebb marsi landolás lépéseit, és madártávlatból mutatja meg a szonda leszállóhelyét, a Jezero-krátert és egy ősi folyódelta maradványait. A teljes videó itt tekinthető meg:

A felvételek a marsjárón és a szonda leszállási rendszerén elhelyezett HD kamerákkal készültek. A hétfő este bemutatott videó a leszállási folyamat legkritikusabb pontjával, a szonda szuperszonikus ejtőernyőjének kinyitásával kezdődik, amit most először sikerült földi teszteken kívül megfigyelni.

Ezt követi a hővédőpajzs leválasztása, majd elénk tárul a szonda leszállóhelye, a Jezero-kráter, ami egykor egy ősi tónak és folyódeltáknak adott otthont. Kicsivel később a Perseverance-t szállító leszállóegység leválik az ejtőernyőről, begyújtja a hajtóműveit és gyors kikerülő manővert hajt végre, hogy ne ütközzön össze az ejtőernyővel.

Másodpercekkel később láthatjuk, ahogy a szonda a felszínalapú navigációs rendszere által kiválasztott biztonságos leszállóhelyre manőverezi magát. Végül a légidarumanőver következik: a rakétás leszállóegység 20 méter magasságból lassan a felszínre engedi a Perseverance marsjárót és a rajta utazó Ingenuity helikoptert.

Ezt a fázist három perspektívából is látjuk, a marsjáróról a felszín felé és felfelé néző kamerákkal, valamint a rakétás leszállóegységről a marsjáró felé nézővel. A figyelmes szemlélőnek feltűnhet, hogy a felfelé néző kamera felvételén nem látszanak a rakétafúvókából távozó égési gázok – ez azért van, mert az üzemanyagként használt, nitrogénből és hidrogénből álló vegyület, a hidrazin (N₂H₄) színtelenül ég. A videón a rakétafúvókák néhol rózsaszín árnyalatúak, ami arra utal, hogy a több tíz másodperces működés során jelentős mértékben felhevültek.

Az is világosan látszik a felvételekből, hogy a landolási folyamat vége még a légidarus megoldással is rengeteg törmeléket és port ver fel a Mars felszínéről. A Perseverance egy ponton szinte eltűnik a porfelhőben – ennek további vizsgálata kulcsfontosságú lesz a jövőbeli, nagyobb hasznos terhet a Marsra szállító küldetések során. A videón utoljára az láttható, ahogy a rakétás egység biztonságos távolságba repül.

A folyamat hangjainak rögzítésére használt mikrofon sajnos a landolás során nem működött megfelelően, viszont később sikerült beüzemelni. A második marsi napon a szonda el is készítette az első mikrofonnal rögzített hangfelvételt a Mars felszínén:

A Perseverance, ahogy korábban összefoglaltuk, a következő években ősi életnyomok után kutat majd, és mintákat gyűjt a Jezero-kráterben, amiket a NASA kb. tíz év múlva visszahoz a Földre. A marsjáróval együtt utazó Ingenuity helikoptert nagyjából két hónap múlva vetik be, és az első levegőnél nehezebb eszköz lehet, amely egy másik bolygó felszínéről száll fel.

Az, hogy sikerült videóra venni egy marsi landolást, nyilvánvalóan óriási kommunikációs sikert jelent a NASA-nak, de van két további, még lényegesebb funkciója. A felvétel egyrészt rengeteg új információval látja el a szakembereket arról, hogyan működött valójában a leszállási rendszer a marsi környezetben. Másrészt a főleg az ereszkedés vége felé készített felvételek a keringőegységek felvételeinél jobb felbontásban tárják fel a leszállóhely közvetlen környezetét, ami rendkívül hasznos lesz a kutatóknak és a szonda irányítóinak a következő hetek felszíni vizsgálataihoz.

A hétfő este bemutatott videó nem nevezhető teljesen példátlannak, mivel 2012. augusztusi landolása során a Curiosity marsjáró felszín fele néző kamerája szintén rögzített a leszállásról egy nagy felbontású képsorozatot, amelyen jól kivehető a hővédőpajzs leválasztása és a Curiosity leszállóhelye a Gale-kráterben.

A NASA a Perseverance landolási videója mellett új, színes felszíni képeket, illetve az első felszíni panorámafelvételt is közzétette:

A 2006 óta a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter 30 centiméter/pixeles felbontású HiRISE teleszkópos kamerája, ahogy azt már korábbi leszállások után megszoktuk, lefotózta a marsjárót és a landolási rendszer maradványait a felszínen:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: