A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
A NASA marsjárója, a Curiosity egy metánforrás közelében parkolhatott le a Gale-kráterben. Hogy ez az élet jelenlétét bizonyítja, vagy a felszín alatti folyékonyvíz-forrásokét, az még nem világos.
A Csu-zsung marsjáró első visszaküldött fotói láttán Bob Nelson NASA-igazgató először gratulált Kínának, majd arra figyelmeztette az amerikai kollégákat, hogy agresszív versenytársat kapott magának a Mars felszínét eddig egyedül meghódító Egyesült Államok.
A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.
Az űrkutatás történetében szinte példátlan videó több nézőpontból tárja fel a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolását.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
A Tienven-1 küldetés keretében marsjárót, űrszondát és leszálló egységet juttatnak a Marsra. Néhány nap múlva a NASA is fellövi a Perseverance marsjárót.
A júliusban útnak indítandó marskutató elnevezésére az amerikai űrügynökség pályázatot írt ki, a szerencsés keresztapa esszéjét 770 ezer másik közül választották ki. Kitartásnak (Perseverance) nevezte el a kutatóeszközt.
A jövőre induló Mars 2020 misszió landolási helyszíne egy 3,6 milliárd évvel ezelőtt létező folyó helye lesz, ahol a marsi élet szempontjából kulcsfontosságú üledékeket keres majd a NASA marsjárója.
Az amerikai marsjáró navigációs kamerájának fekete-fehér fotói elképesztő részletességgel mutatják meg a bolygó felszínét.
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.
Boldog hatodik évfordulót, Curiosity!
A marsjáró lyukat fúrt egy kőbe, aztán büszkén megosztotta az eredményt a földi tudósokkal. A vörös bolygón most porvihar tombol, az napelemes Opportunity a sötétben mozgásképtelenné vált, a Curiosity viszont továbbra is küldi a képeket.