A NASA marsszondája először készített részletes felvételeket óriási homokfodrokról
Ezek a képződmények a bolygón egykor volt élet nyomait is megőrizhették.
Ezek a képződmények a bolygón egykor volt élet nyomait is megőrizhették.
„Ha geológusként hasonló anyagokat találsz a Földön, azt gondolnád, hogy élethez van közük” – nyilatkozta a Qubitnek a kutatásban részt vevő Nicolas Mangold. A következő években komoly akadályokat kell leküzdeni annak bizonyításához, hogy valóban életnyomokról van szó.
A marsjáró az ősi életnyomok és a négy milliárd évvel ezelőtti környezet titkainak feltárása közben néhány napja megállt szelfizni is egyet.
A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.
A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.
A kínai Csu-zsung marsjáró adatai alapján térképezték fel a Mars ősi óceánját, a Deuteronilust, amiről még pontosabb képet kaphatunk, ha a NASA által gyűjtött minták egyszer megérkeznek a Földre.
Az űrügynökség két új terven dolgozik, amelyek a korábban elvetett koncepcióhoz képest több milliárd dollárt spórolhatnak meg, és hamarabb meg is valósulhatnak.
A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A közös amerikai-európai program kideríthetné, volt-e valaha élet a Marson, de a jelenlegi költségvetés és ütemterv már a NASA szerint sem tartható. Őszig várják az innovatív javaslatokat, Elon Musk máris előállt eggyel: Starship.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
A kutatók azt feltételezik, hogy a tűzhányó a földi ókortól kezdve egészen a közelmúltig aktív volt.