A terület karbonátos kőzetei megőrizhették egyes mikrobák nyomait, és a bolygó több milliárd évvel ezelőtti éghajlatáról is árulkodhatnak.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
Négy óra alatt raktuk össze, aztán terepre is kivittük a június eleje óta kapható, elképesztően valósághű marsjárószettet, amin a kameráktól az antennákig minden apró részlet ott van, ahol lennie kell.
A NASA marsjárója a Jezero-kráter kőzeteit vizsgálja, amik a bolygó egykori éghajlatáról és lakhatóságáról mesélhetnek. Közben a marsrengéseket észlelő InSight méréseit is elkezdték elemezni. A legújabb fejleményekről Kereszturi Ákos bolygókutatót kérdeztük.
A helikopter újabb küldetésen van túl, 12 méter magasságba emelkedett a bolygó felszínétől és összesen 440 métert tett meg.
A veterán marsjáró most a bolygó felhőit tanulmányozza, a mostani felvétel az első, amelyen tisztán kivehetőek a krepuszkuláris sugarak. A Curiosity egy toll alakú felhőről is küldött haza képet.
A szondának hét hónapnyi hibernáció után, december végén kellett volna bejelentkeznie a földi irányításhoz, de azóta sem adott életjelet. A porvihar által súlyosbított marsi tél végzetesnek bizonyulhatott a napelemekkel működő Csu-zsungnak.
Az univerzum meghódítására törő emberiség hatvan éve kutatja a szomszéd bolygót, de az elmúlt hat évtizedben összesen nem derített ki róla annyi mindent, mint idén.
A NASA leszállóegysége kétszeresen túlteljesítette eredetileg két évre tervezett küldetését. Végzetét a napelemeire rakódó por okozta: a tisztítást a szondára szerelt eszközökkel nem lehetett volna praktikusan megoldani.
A marsjáró mikrofonja épp be volt kapcsolva, amikor elhaladt előtte egy több mint 100 méter magas forgószél. A kutatókat az is meglepte, hogy az örvény közepén is feltűnik egy porfelhő.
A szerves molekulák akár az egykori marsi élet nyomai is lehetnek, de ez csak akkor derül majd ki, ha a Földön is megvizsgálják őket. A mostani felfedezéssel együtt a Perseverance már 12 ígéretes kőzetmintát gyűjtött be.
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
A vörös bolygó krumpliszerű holdja, a Phobosz haladt át a Nap előtt. Mivel a Perseverance kamerája már zoomolni is tud, ez az eddigi legnagyobb felbontású és legközelibb felvétel egy efféle napfogyatkozásról.