A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A közös amerikai-európai program kideríthetné, volt-e valaha élet a Marson, de a jelenlegi költségvetés és ütemterv már a NASA szerint sem tartható. Őszig várják az innovatív javaslatokat, Elon Musk máris előállt eggyel: Starship.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
A kutatók azt feltételezik, hogy a tűzhányó a földi ókortól kezdve egészen a közelmúltig aktív volt.
Hét drasztikus éghajlati változást rekonstruált a Mars történetében egy friss kutatás. A bolygó még nem száradt ki teljesen, így ha a jövőben felmelegszik, újra lehetnek majd tavak a felszínén.
A terület karbonátos kőzetei megőrizhették egyes mikrobák nyomait, és a bolygó több milliárd évvel ezelőtti éghajlatáról is árulkodhatnak.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
Négy óra alatt raktuk össze, aztán terepre is kivittük a június eleje óta kapható, elképesztően valósághű marsjárószettet, amin a kameráktól az antennákig minden apró részlet ott van, ahol lennie kell.
A NASA marsjárója a Jezero-kráter kőzeteit vizsgálja, amik a bolygó egykori éghajlatáról és lakhatóságáról mesélhetnek. Közben a marsrengéseket észlelő InSight méréseit is elkezdték elemezni. A legújabb fejleményekről Kereszturi Ákos bolygókutatót kérdeztük.
A helikopter újabb küldetésen van túl, 12 méter magasságba emelkedett a bolygó felszínétől és összesen 440 métert tett meg.