A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
A reggeli és a délutáni panorámáról készített felvételeket a marsjáró a Gale-kráterben.
A veterán marsjáró most a bolygó felhőit tanulmányozza, a mostani felvétel az első, amelyen tisztán kivehetőek a krepuszkuláris sugarak. A Curiosity egy toll alakú felhőről is küldött haza képet.
Váratlan helyen akadtak a kutatók egy ősi tó egyértelmű nyomaira a Mars Gale-kráterében. A Curiosity által tavaly óta vizsgált, szulfátsókban gazdag rétegről eddig azt hitték, hogy a Mars fokozatos kiszáradásáról tanúskodik.
Az ékszerkészítésben is használt víztartalmú ásvány vízforrást jelenthet a jövőben a Marsra lépő emberek számára. Korábban pedig élhető környezetet biztosíthatott a bolygón élő mikrobáknak.
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
A vörös bolygó krumpliszerű holdja, a Phobosz haladt át a Nap előtt. Mivel a Perseverance kamerája már zoomolni is tud, ez az eddigi legnagyobb felbontású és legközelibb felvétel egy efféle napfogyatkozásról.