Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.
Az űrkutatás történetében szinte példátlan videó több nézőpontból tárja fel a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolását.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.
Szoros volt a verseny, de a zsűri nem volt nehéz helyzetben: a nyunyóka, a novicsok és az influenza nyerte a Qubit szokásos év végi versenyét.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
Közeledik a nyár a NASA marsjárójának leszállóhelyén, ezzel együtt kezdenek feltűnni a látványos portölcsérek is.
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
A NASA egy zoomolható felületen és egy 2,25 gigabájtos képfájlban is elérhetővé tette a valaha készült legnagyobb felbontású marsi tájképet.
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Az amerikai marsjáró navigációs kamerájának fekete-fehér fotói elképesztő részletességgel mutatják meg a bolygó felszínét.
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
Boldog hatodik évfordulót, Curiosity!
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
A marsjáró lyukat fúrt egy kőbe, aztán büszkén megosztotta az eredményt a földi tudósokkal. A vörös bolygón most porvihar tombol, az napelemes Opportunity a sötétben mozgásképtelenné vált, a Curiosity viszont továbbra is küldi a képeket.
Óriási áttörés az asztrobiológiában: a Mars légkörében évszakonként ingadozó mennyiségű metánt, a felszíni mintákban szerves anyagot talált a Curiosity.
A kráter széléről készült körpanoráma megmutatja a Curiosity szonda ötéves küldetésének minden fontos állomását.