A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
Az első augusztus eleji mintavételi kísérlet során valószínűleg szétmorzsolódott a kőzet mielőtt a gyűjtőcsőbe került volna, a NASA marsjárója ezért újra próbálkozott.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A Perseverance marsjáró egyik eszköze a légkör 96 százalékát alkotó szén-dioxidból választotta le az oxigént, amit a jövőben nemcsak az űrhajósok lélegezhetnek be, de a rakéta-üzemanyagok helyi előállításához is elengedhetetlen.
A helikopter az első ember alkotta eszköz, amely kontrollált, motoros repülést hajtott végre egy másik bolygó légkörében. A NASA szerint az akció jelentősége a Wright fivérek első, 1903-as repüléséhez mérhető.
Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.
A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.
Az űrkutatás történetében szinte példátlan videó több nézőpontból tárja fel a Perseverance marsjáró múlt csütörtöki landolását.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
A Perseverance marsjáró gyomrában utazó apró helikopter feltöltése és beindítása nyolc órát vett igénybe, a lítiumionos akkumulátorokat 35 százalékra töltötték. A NASA bizakodó a sikeres feltöltés miatt.
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.