A kísérleti majmok hiánya miatt csúszhatnak a nyugati vakcinák

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A koronavírus-vakcinák hatásosságát – számos más gyógyszerhez és egyéb készítményhez hasonlóan – először majmokon vizsgálják, mielőtt elindulhatnak az embereken végzett tesztek. A New York Times riportja most arra a problémára mutatott rá, hogy kísérleti majmok sem állnak rendelkezésre végtelen mennyiségben.

Több nagy vakcinagyártónak, például a Modernának vagy a Johnson & Johnsonnak a Bioqual nevű marylandi orvosi kutatócég szállította a speciálisan kutatási célokra tenyésztett majmokat (főként közönséges makákókat és rézuszmajmokat), de ahogy terjedt a fertőzés az Egyesült Államokban és végeztek egyre több vizsgálatot a gyógyszercégek, úgy válogathatott a Bioqual egyre gyérebb kínálatból az egyenként több mint 10 ezer dollárba kerülő labormajmok piacán.

A majomhiány okai persze szoros összefüggésben állnak a járvány eredetével: a kísérleti állatok többségét Kínából szerzik be a nyugati államok, a távol-keleti ország azonban az elmúlt hónapok során betiltotta a vadállatokkal való kereskedést, és azok húsának fogyasztását. Ez azért érinti különösen rosszul a nyugati gyógyszercégeket, mert a koronavírus új variánsainak megjelenésével könnyen lehet, hogy legalább ugyanolyan intenzitással kell folytatni a vakcinakutatásokat, mint a tavalyi eszeveszett versenyben.

Léteznek ugyan alternatív források, például Délkelet-Ázsiában vagy épp Mauritius szigetén, de Kínával senki sem versenyezhet: az amerikai járványügyi hatóság (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokba importált majmok 60 százaléka Kínából érkezik. Korábban Indiából szerezték be a rézuszmajmok többségét, de 1978-ban megszakadt a kapcsolat a két ország között, miután az indiai sajtóban felröppent a hír, hogy a majmokat katonai kísérletekben használják fel.

Zika-vírussal megfertőzött rézuszmajom a wisconsini főemlőskutató központban, 2016 júniusábanFotó: SCOTT OLSON/AFP

A kutatók szerint a koronavírus-vakcinák és a COVID-vizsgálati módszerek teszteléséhez a majmok a legmegfelelőbb alanyok, hiszen több mint 90 százalékban egyezik a DNS-ük az emberével, hasonló testfelépítésük pedig azt is lehetővé teszi, hogy az orr-garat mintavételt és a tüdővizsgálatokat is az emberek teszteléséhez hasonló módon lehessen elvégezni.

A kísérletek során egy-egy majomtól gyakran több száz mintát is vesznek, a szöveteket pedig fagyasztva hosszú évekig lehet tárolni, majd későbbi kutatásokban felhasználni. Ennek ellenére a több tízezer majom sem elégíti ki a kutatók igényeit, hiszen a coviddal megfertőzött majmokat már nem lehet visszaengedni a társaik közé, így idővel el kell altatni őket.

A majomkísérletek okozta feszültségek több szektoron átívelnek: az állatvédő aktivisták nyomására több nagy amerikai légitársaság kijelentette, hogy nem hajlandó majmokat beszállítani külföldről, ezért a makákók beszerzési ára is a háromszorosára nőtt néhány év alatt, ráadásul a más betegségek (például az Alzheimer-kór vagy az AIDS) gyógymódjait kutató szakemberek szemét az is szúrja, hogy a prioritást élvező koronavírus-kutatások elhappolják az elérhető majmokat, így csúsznak a saját kutatásaik.

Emiatt az USA-ban újra felvetődött egy úgynevezett „stratégiai majomtartalék” létrehozásának ötlete, vagyis hogy az olajhoz vagy a gabonafélékhez hasonlóan kutatási célra szánt majmokból is betárazzon az ország. Az Egyesült Államok hét nagy főemlőskutató központjában jelenleg nagyjából 25 ezer kísérleti majom található, közülük 600–800 egyed vett már részt koronavírus-kutatásban a járvány kezdete óta.

COVID-vakcinára váró közönséges makákó egy thaiföldi főemlőskutató központbanFotó: MLADEN ANTONOV/AFP

A New Orleans melletti Tulane Egyetem főemlőskutató központjában például már tíz éve felvetették a nemzeti majomtartalék ötletét, de azt hamar el is vetették azzal az indokkal, hogy az óriási költsége és a befektetett idő valószínűleg nem térülne meg, hiszen csak egy esetleges vészhelyzetben lehetne felhasználni az ott tárolt majmokat. „Pont egy ilyen stratégiai majomtartalékra volt szükségünk, hogy megbirkózzunk a coviddal, de az nem állt rendelkezésre” – mondta a lapnak Keith Reeves, a Harvard virológiai központjának kutatója.

A Kaliforniai Nemzeti Főemlőskutató Központ szintén tíz éve kérvényezte a majomkolóniák növeléséhez szükséges költségvetés-kiegészítést, de a kormány ehelyett csökkentette az erre szánt büdzsét, így fogamzásgátlással kellett csökkenteni a helyi majompopulációt. A kaliforniai központ egyik vezetője 2018 decemberében a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) konferenciáján az amerikai majomhiánnyal kapcsolatban kijelentette: „Ha Kína úgy dönt, hogy elzárja a csapot, nagy bajban leszünk.” A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a közönséges makákók belföldi tenyésztése elengedhetetlen az amerikai orvoskutatás jövője szempontjából.

Matthew R. Bailey, az orvosbiológiai kutatásokért felelős amerikai szövetség (NABR) elnöke a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy Kína a járvány kezdetén valószínűleg óvatosságból tiltotta be a majmok exportját, de most, hogy már többet tudnak a kutatók a vírus terjedéséről, ideje lenne feloldani ezt a tiltást. A kínai külügyminisztérium válasza: „Amint a nemzetközi helyzet javulni kezd, és megfelelnek az import-export követelményeinek, Kína megfontolja az import és export engedélyezését.”

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: