Kihalt lúdfajt találtak az egyik leghíresebb egyiptomi festményen
Mégsem vörösnyakú ludakat (Branta ruficollis) ábrázol az egyiptomi művészet egyik legnagyobb alkotásának tartott 4600 éves festmény, a meidumi ludak. A hír bombaként robbant a lúdkedvelők és az egyiptológusok között, az erről szóló tanulmány február végén jelent meg a ScienceDirecten.
Anthony Romiliónak, a Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának az lett gyanús, hogy a Nofermaat herceg sírjában feltárt többi festményen jól azonosítható, hogy milyen állatot ábrázol, a vörös pettyes melltollazatú madár nem hasonlít a vörösnyakú lúdra. Romilio szerint ugyan elképzelhető, hogy az alkotók megengedtek maguknak némi eltérést a valósághoz képest, de a többi madár realisztikus ábrázolása miatt valószínűtlennek tartotta, hogy épp ebben az esetben cicomáztak volna ki egy hétköznapi ludat.
A kutató a Tobias-kritériumrendszer alapján azonosította a festményeken szereplő fajokat, ebben tizenhárom látható tulajdonságukat hasonlította össze, és megállapította, hogy a meidumi ludak kinézete nem egyezik az ismert fajokkal. Romilio megállapította, hogy a képen szereplő madár nem lehet nyári lúd (Anser anser), vetési lúd (Anser fabalis), de kizárta a nagy liliket (Anser albifrons) és a vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) is.
Ez utóbbiról azt is megállapította, hogy hiába hitték sokáig, hogy a képeken ez a faj szerepel, semmilyen, a vörösnyakú lúdhoz köthető maradványt nem találtak az egyiptomi régészeti helyszíneken, így valószínű, hogy 4600 évvel ezelőtt a faj nem is volt jelen a területen. Találtak viszont egy ehhez hasonló madárhoz tartozó csontokat: Romilio szerint ezek az ismeretlen fajhoz tartozó állathoz tartozhattak.
A nagy lilik lett gyanús
A ludakat ábrázoló festményt 1871-ben tárták fel, és az „egyiptomi művészet” Mona Lisájának is becézik. Nem Romilio volt az első, akit az ábrázolt ludak fajtája foglalkoztatott: 2015-ben Francesco Tiradritti olasz régész vetette fel, hogy a festmény egy 19. századi hamisítvány lehet, ezt az állítását pedig a korban valóban egyedülálló technikájára alapozta, valamint arra, hogy az ábrázolt lúdfajok nem is voltak ismertek Egyiptomban 4600 évvel ezelőtt. Zahi Hawass sztárrégész más egyiptomi szakemberekhez hasonlóan visszautasította ezeket a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a kérdéses ludak több más műalkotáson is szerepeltek az ötödik dinasztia idejéből.
Romilio szerint nem ritka a mára kihalt állatok ábrázolása, ezekben az esetekben pedig a művészet alapján pontosabb képet alkothatunk arról, hogy hogyan is néztek ki a kipusztult állatok, így maradt fenn például az őstulok (Bos primigenius) több ábrázolása is. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy 4600 évvel ezelőtt egészen máshogy festett Egyiptom, mint ma: a sírban talált festmények is arról árulkodnak, hogy a sivatag helyén akkor még füves mezők terültek el, így az állatvilága is nagyban különbözhetett a maitól.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: