Megfejtették a balzsamozással foglalkozó legrégebbi iratot: a papiruszban, amelynek egyik felét a Louvre-ban, a másik felét pedig Carlsbergben őrzik, az arc balzsamozásának egy rövid leírása található. A szövegre Sofie Schiødt, a Koppenhágai Egyetem egyiptológusa bukkant, a felfedezés pedig azért különösen érdekes, mert nagy vonalakban hiába ismert a múmiák készítésének folyamata, korabeli egyiptomi leírás alig maradt fenn róla. A papirusz a harmadik, egyúttal a legrégebbi balzsamozással foglalkozó irat.

A 3500 évvel ezelőtti papirusz java részében orvosi témákról esik szó, ezen belül is a különböző gyógynövények bőrápoló hatásáról, ennek kapcsán ismertetik a halottak arcának megfelelő előkészítését is. Schiødt szerint valódi újdonságról van szó, a balzsamozás két másik ismert leírásában nem szerepelnek azok a részletek, amelyeket ez a leírás ismertet.

Az egyiptológus szerint ilyen az arc előkészítése is a túlvilági létre: a leírás szerint a balzsamozók különféle növényekből főzték ki a balzsamot, amelyet aztán vörös gyolcsra vittek fel, ezt tapasztották rá az elhunyt fejére. Az eljárást négynaponta ismételték. A leírás egybeesik a korabeli leletekkel, az ekkoriban készült múmiák nagy részénél a régészek meg is találták a gyolcs és a gyantaszerű balzsam maradványait.

A balzsamozás menetrendje

Az egyetem közleménye szerint a legnagyobb újdonságnak éppen ez a négynapos felosztás számít: ez a részlet korábban nem volt ismert. A leírás szerint a balzsamozás folyamata 70 napon keresztül zajlott, a testet pedig minden alkalom után magára hagyták, csak négy nap múlva tértek vissza hozzá. Schiødt szerint a szertartást két fő részre osztották, a 35 napos szárítási folyamatot ugyanilyen hosszan tartó pólyálás követte. Az egyiptológus által felfedezett eljárás és recept ez utóbbi időszakhoz tartozott, ennek a végén, a 68. napon helyezték el a múmiát a koporsóba.

Amellett, hogy kitér a balzsamozásra is, az egyiptológus szerint a papirusz a legkorábbi ismert gyógynövényekről szóló munka. Schiødt szerint a papirusz egyfajta emlékeztetőként szolgált a szakemberek számára, ezért a múmia előkészítésének közismertebb lépéseit nem is tartalmazta, a felhasználandó növényeket és az eljárást viszont részletesen ismertette. A kutatók tervei szerint a szöveg fordítását 2022-ben teszik majd közzé.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szenzációs szarkofágokra bukkantak Szakkarában

Dippold Ádám tudomány 2020. szeptember 21.

Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.

Alaposan kivarrt női múmiák visznek közelebb az egyiptomi tetoválások titkához

Dippold Ádám tudomány 2019. december 6.

A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.

Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus

Qubit.hu TECH 2019. augusztus 8.

A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.