Felismerik, ha a másiknak segítségre van szüksége, azonosítják és megfelelően használni is képesek a gyógyító hatású növényeket.
A kurkumát, a zöld teát vagy a Garcinia cambogiát olyan problémákra használják, amire a kutatások szerint nem hatnak, cserébe könnyű túladagolni őket, főként kapszula formájában.
Az Oxfordi Egyetem primatológusai a Budongo rezervátum területén élő populáció két családjának megfigyelése során jutottak erre a következtetésre.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Párzási időszakban jobban odafigyelnek az egészségükre: pipacsot és útifűlevelű kígyósziszt fogyasztanak, hogy megelőzzék a parazitafertőzéseket.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!
A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.
A rozsdabarna veréb fészekrakás idején aktívan keresi a feketeüröm-szerű gyógynövényeket, amelyek a parazitafertőzéstől védik a fiókákat. Nagy kérdés, hogy ki kezdte: az emberek vagy a madarak?