A kedden közölt értékelés szerint a CEDAW-bizottság aggódva figyeli, hogyan halad Magyarország hátrafelé, és miként viszonyul a magyar társadalom egyre sztereotipikusabban a női és férfi szerepkörökhöz és felelősségekhez.
A CEDAW bizottsága 2013 óta most először hallgatta meg hivatalosan a magyar kormány képviselőit. A népes küldöttség tagjai ideologizáltak, családoztak, gendereztek, és többször is rendreutasították őket azzal, hogy mellébeszélés helyett a kérdésekre válaszoljanak, lehetőleg konkrétumokkal.
A nemek közötti egyenlőség friss indexe alapán az EU-ban csak Romániában és Görögországban rosszabb a nők helyzete, mint Magyarországon. Ez csak annak fényében tűnhet meglepőnek, hogy a mutatókat kiszámító EIGE szerint a magyar kormánytól átvett információk alapján Magyarországon virágoznak az egyenjogúsági törekvések.
Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.
Az Európai Parlament friss jelentése szerint a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76 százaléka nő, de az is kiderül az adatokból, hogy az Európai Unióban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt.