Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) szombaton ajánlást adott ki arról, mikor érdemes mellőzniük a koronavírus elleni védőoltást az alapbetegségekkel élőknek. Mivel a krónikus betegségekben és más, hosszabb ideje fennálló betegségekben szenvedők esetén nagyobb a kockázata a súlyos tünetek kialakulásának, a CDC ajánlása szerint ők akkor adassák be maguknak az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcinát, ha az oltóanyag semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) decemberben engedélyezte a Pfizer és a Moderna vakcináját, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) karácsony előtt engedett zöld utat a Pfizer oltóanyagának, majd január elején várhatóan a Modernáét is forgalomba helyezi.

A CDC becslései szerint az Egyesült Államokban már kétmillióan kapták meg a vakcinát. A hivatal védőoltási gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottságának ajánlásai szerint az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói után a 75 év felettiek és a nem egészségügyben dolgozó, lényeges feladatokat ellátó személyek (essential workers) kaphatják meg az oltást, őket pedig a 65-74 év közöttiek, majd a nagy kockázatú egészségügyi problémákkal élő 16-64 év közöttiek és más, nélkülözhetetlen feladatokat ellátó személyek követik a listán.

Magyarországon múlt szombaton kezdték meg az oltások kiosztását, vasárnapig 132 egészségügyi dolgozó kapta meg a vakcinát. Az Our World in Data összesítése szerint Izraelben már a lakosság több mint 4 százalékát beoltották.

A legyengült immunrendszer potenciálisan mérsékeltebb immunválaszt jelent

Mindkét oltást két dózisban kell beadni, közvetlenül az izmokba. A vakcinák nem tartalmaznak élő vagy inaktivált vírust, hanem olyan mRNS-molekulát, amely instrukciókat ad a sejteknek, hogyan termeljenek antitesteket a koronavírus ellen, amikor ténylegesen a kórokozóval találják szembe magukat.

A CDC ajánlása szerint továbbra is nagyon fontos betartani a maszkviselésről és fizikai távolságtartásról szóló szabályokat azoknak is, akik már megkapták a védőoltást. Ezt erősítette meg Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos nyilatkozata is.

Az amerikai járványügyi hivatal tájékoztatása alapján azok is beoltathatják magukat, akiknél korábban kimutatták a HIV-vírust, illetve akiknek más betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt legyengült az immunrendszerük. A CDC ugyanakkor hozzátette: egyelőre nincsenek információik arról, hogy a vakcinák teljes mértékben biztonságosak-e a legyengült immunrendszerrel élők számára is. Habár a koronavírus elleni oltóanyag klinikai vizsgálataiban HIV-fertőzöttek is részt vettek, a CDC ajánlása kifejti, hogy „jelenleg még nem állnak rendelkezésre erre a csoportra vonatkozó, biztonsági adatok”.

Sőt hozzáteszik azt is, hogy a legyengült immunrendszerű betegeknél fennáll annak a kockázata, hogy a vakcina mérsékeltebb immunválaszt fejt ki, és emiatt továbbra is szükséges betartaniuk minden jelenlegi ajánlást, hogy megvédjék magukat a koronavírussal szemben.

Autoimmun betegségek, Guillain-Barre-szindróma, Bell-parézis esetén

A CDC néhány ritka betegségről is említést tesz az ajánlásában, a felsorolás azonban egyelőre nem teljes körű. Autoimmun betegségekkel élők esetén – vagyis akiknél a saját immunrendszer támad egészséges sejtekre – megjegyzi, hogy beoltathatják ugyan magukat a koronavírus elleni vakcinákkal, de jó, ha tudják, egyelőre itt sem állnak rendelkezésre végleges adatok az oltóanyagok biztonságáról.

Az amerikai járványügyi hivatal ajánlása a ritka betegségek közé tartozó Guillain-Barre-szindrómán átesettekre is vonatkozik, akiknél az immunrendszer az idegsejteket támadja meg. A Guillain-Barre-szindróma kórházi ápolást igényel, de a legtöbben felépülnek a betegségből. A CDC nem tud arról, hogy a koronavírus elleni vakcinák klinikai vizsgálataiban részt vett volna bárki, aki efféle betegségben szenvedett.

Az ajánlás szerint „kevés kivételtől eltekintve az immunizációs gyakorlatokkal foglalkozó, független tanácsadó bizottság oltásokra vonatkozó, általános jó gyakorlatokat tartalmazó ajánlásai nem jelzik, hogy a kórtörténetben szereplő Guillain-Barre-szindróma elővigyázatosságra adna okot vakcináláskor”.

Végül az ajánlás kitér a Bell-parézisre is, vagyis az arckifejezésért felelős (mimikai) izmokat mozgató ideg, a VII. agyideg részleges bénulására. Ez általában csak az egyik arcfelet érinti, és a beteg néhány hét alatt kezelés nélkül is felgyógyul. A CDC kifejti, hogy a COVID-19 vakcina klinikai vizsgálataiban a résztvevők között előfordult Bell-parézises alany, de az FDA szerint az előfordulás aránya megegyezett a betegség teljes népességen belüli gyakoriságával. Sőt egyáltalán nem biztos, hogy ezeket az eseteket a vakcináció okozta, a szervezet egyelőre még vizsgálja az adatokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: