Egy magyar orvos kivonult a konyhába, és elkészítette a világ legkreatívabb vakcinaszemléltető anyagát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A koronavírus elleni oltásról való döntéshez orvosi segítséget kell kérni, de a döntést, hogy beadatja-e az oltást, végső soron mindenkinek magának kell meghoznia. Mivel a közösségi médiában a járvány alatt is népszerűek a receptek, gyakorló orvosként elhatároztam, hogy élelmiszerek felhasználásával, a konyhában és részben konyhanyelven magyarázom el a jelenleg Magyarországon elérhető védőoltások működési elvét, hogy ezzel is segítsem az okos és megfontolt döntést. 

Mielőtt nekiállunk a konyhai bűvészkedésnek, szükség van néhány alapismeretre. Azt biztosan sokan tudják, hogyan néz ki az új koronavírus, a SARS-COV-2 –ezt most egy, a héjában szegfűszegekkel teli narancs jelképezi.

Fotó: Speer Gábor

A szegfűszegek a vírus tüskéit jelentik – innen ered a korona elnevezés. Ezek a kórokozó legelvetemültebb részei, mert a vírus ezeket használva tud kapcsolódni az emberi sejtekhez, majd bejutni és megfertőzni őket. Ha már bekerült a sejtbe, ott részben szintén a tüskék révén használatával tud szaporodni (ezzel elpusztítva az ép sejtet és megsokszorozva önmagát, hogy újabb sejteket támadjon meg). Az immunrendszerünk többféle módon küzd az új koronavírus ellen: részben ellenanyagokat, antitesteket termel alapvetően ezen tüskék (szegfűszegek) ellen, de idegennek ismeri fel a vírus külső felszínét (a narancshéjat) is.

Ezt a védekezést a mi konyhánkban úgy kell elképzelni, hogy tejszínhab kerül a tüskékre (a szegfűszegre) és a narancshéjra (a vírus külső falára) is. A tejszínhab az immunrendszerünk által termelt ellenanyag, ami a szegfűszeghez és a héjhoz kapcsolódva a vírus elpusztulását okozza.

Fotó: Speer Gábor

Amikor nagyobb vendéglátásra készülünk, egyszerre több étellel foglalkozunk a konyhában: ahogy a szegfűszeges narancsaink elkészülnek, és a tálba (a szervezetünkbe) kerülnek, közben mást is kell csinálni, ezért a habbal való bevonás elhúzódik. Ezért a tálban több szegfűszeges narancs gyűlik össze, és csak azután kerül rájuk a hab. Igy van ez az immunrendszerünkkel is, amely lassan reagál az új koronavírusra: egy hét, de akiknek rosszabb az immunrendszere, akár két hét is eltelik, míg az ellenanyagokkal és más immunsejtekkel elkezdi legyőzni a vírust. Ez az, amit el kell kerülni, ezért vannak a védőoltások.

Fotó: Speer Gábor

Ha egyszer már találkoztunk az új koronavírussal védőoltás formájában, és az immunrendszerünk idegennek, vagyis elpusztítandónak minősítette (bevonódott tejszínhabbal), akkor egy újabb támadás esetén az immunválasz gyors lesz, mert a szervezet emlékszik a vírusra, és gyakorlata lesz abban, hogyan bánjon el vele. Hasonlóképpen, ha a konyhában ugyanazt az ételt már többször elkészítettük, legközelebb gyorsabban végzünk vele. 

Fotó: Speer Gábor

Minden fehérjét (így a vírus tüskéjét is, ami szintén fehérje) gének terveznek meg. A fehérjéink a génjeinkben vannak megírva. Ez így van az egyetlen sejtből álló új koronavírussal is. A tűskéjét, ami szintén fehérje a génje határozza meg, amit RNS-nek nevezünk. Ez pedig benne van, középen, ahogy a mag a narancsban, Ez a mag kódolja a vírus tüskéjét.

Fotó: Speer Gábor

És hogy mi a helyzet a vakcinákkal? Nézzük három eltérő elven működő, Magyarországon jelenleg használatban lévő védőoltás működését! 

Az első fogás: kínai előétel

Régi, bevált technika: inaktivált új koronavírust használ. Úgy készítik, hogy elszaporítják a vírust, majd egy vegyülettel mindent kipusztítanak belőle, így nem tud tovább szaporodni, csak a külső szerkezete marad meg. Ebből a sok inaktivált vírusból – amelyekhez adjuvánsnak nevezett kémiai anyagokat adnak hozzá – áll a vakcina, ami nemcsak a tüskéket, hanem a vírus felszínét is tartalmazza.

A mi konyhánkban ez úgy néz ki, hogy a szegfűszeges narancsunkat kettévágjuk, kivesszük a magvait, amik a tüskék létéért felelősek, majd kipréseljük a levét, ami a vírus szaporodását teszi lehetetlenné. Ügyeljünk arra, hogy a tüskéket ne sértsük meg! Végül összeillesztjük a két felet, és készen is van az inaktivált koronavírusunk. 

Fotó: Speer Gábor

Az így előkészített narancsokat beletesszük egy turmixgépbe, majd rövid turmixolás után hozzájuk adunk egy kiskanálnyi habfixálót (ez az adjuváns). Az egészet beletesszük egy habzsákba (ez a védőoltás) és óvatosan kinyomjuk egy tálba (ez a beoltás folyamata). 

Fotó: Speer Gábor


Fotó: Speer Gábor
Fotó: Speer Gábor

Az immunrendszerünk a már bemutatott megfontoltságával felismeri az idegen tüskéket, illetve az idegen sejtfelszínt, és védekezni kezd. A tejszínhab (ez a termelt ellenanyag) rákerül a tüskékre (szegfűszegre) és a narancshéjra (a vírus falára) is.

Fotó: Speer Gábor

Mi ennek a haszna? Ha a már beoltott szervezet találkozik egy valódi koronavírussal, azonnal reagál rá, vagyis amikor egy igazi koronavírus (érintetlen narancsos szegfűszeg) kerül a szervezetbe (tálba), azonnal jön az immunreakció (hab), és nem csak a sokadik narancs után. 

A második fogás: belgák kedvence, orosz főétel angolosan, svéd mártással

Ennek a védőoltásnak a lényege, hogy a tüskéket az emberi szervezet saját sejteivel gyártatjuk le. Kizárólag a tüskéket, mást nem. Ha ez ellen termeltetünk ellenanyagokat (antitesteket), az elegendő a kiírtásukhoz. Ez egy úgynevezett adenovírus-vektor típusú védőoltás, ahol ezt a vírust használják fel arra, hogy bejuttassa az emberi sejtekbe a tüske génjét. Ez ahhoz kell, hogy tüske készüljön, és kikerüljön néhány emberi sejt felszínére (ezzel úgy téve, mintha koronavírus lenne). Ennek a célja, hogy az immunrendszer elkezdjen a tüskék ellen ellenanyagokat termelni. De nem kell megijedni, mert az adenovírus békés, taxiként szerepel csak a folyamatban, hiszen a szaporodáshoz szükséges génjeit eltávolították. Ráadásul a tüskékkel álcázott sejtjeink szintén elpusztulnak, mert az immunrendszer látja, hogy idegenek.

Ezt a konyhánkban úgy készítjük el, hogy veszünk egy avokádót (ez az adenovírus- vektor), kettévágjuk, és kivesszük belőle a kemény magját (ezzel eltávolítjuk a szaporodásához szükséges génállományt). Majd beletesszük a helyébe a narancsmagot (azt az információt, ami a szegfűszeget, azaz a tüskéket kialakítja). 

Most készítsük el az adenovírusvektor-vakcinánkat! Beletesszük a turmixgépbe a narancsmagos avokádót, azaz az adenovírusunkat, és rövid turmixolás után átmerjük habzsákba az egészet – ez a védőoltás. 

A tálban lévő ringlószilvákba (az emberi szervezet egyes sejtjei) óvatosan belenyomjuk a habzsák tartalmát, vagyis a beoltás folyamata után az emberi sejtekbe bejut az adenovírusvektor-vakcina). 

Hagyjuk állni rövid ideig, és ennek eredményeképpen a szegfűszegek megjelennek a ringlószilva felszínén, koronavírusnak álcázva magukat. 

Ezután tejszínhabbal fedjük be őket (ez az immunreakció). 

Az ilyen védőoltással beoltott szervezet is védett, azaz ha valós koronavírussal fertőződik meg, azonnal lejátszódik a válasz.

A harmadik fogás: töltött amerikai gyümölcsök 

Az ilyen típusú oltóanyagot nevezzük mRNS-vakcinának. Ennek is az a lényege, hogy a tüskéket az emberi szervezet saját sejtjeivel gyártatjuk le, és csak ez ellen termeltetünk ellenanyagokat. Itt a tüskét létrehozó örökítőanyag, az mRNS egy másik formáját juttatják be az emberi szervezetbe, de nem adenovírus a taxi, hanem egy mesterséges zsírcseppecskét (lipid nanorészecskét) használnak arra, hogy bejuttassa az emberi sejtekbe a tüske kialakításhoz szükséges információt. Ez ahhoz kell, hogy tüske készüljön, és kikerüljön néhány emberi sejt felszínére, úgy téve, mintha koronavírus lenne. A cél, hogy az immunrendszer elkezdjen a tüskék ellen antitesteket termelni. Ebben a védőoltásban még ártalmatlan vírus sincs, ráadásul a tüskékkel álcázott sejtjeink is elpusztulnak, mert az immunrendszer látja, hogy idegenek lettek.  

Az elkészítéshez vegyünk elő ép és egész málnaszemeket (ezek lesznek a zsírcseppecskék), és helyezzünk beléjük egy-egy narancsmagot (ez az mRNS, ami kialakítja a tüskét, vagyis a szegfűszeget). 

A megtöltött málnaszemeket betesszük a turmixgépbe, és rövid mixelés után habzsákba töltjük őket. Ez a vakcina.

A tálban lévő ringlószilvákba (az emberi szervezet egyes sejtjei) óvatosan belenyomjuk a habzsák tartalmát (vagyis a beoltás folyamata után az mRNS-vakcina bejut az emberi sejtekbe).  

Hagyjuk állni ezt is rövid ideig, és a szegfűszegek megjelennek a ringlószilva felszínén (koronavírusnak álcázva magukat). 

Ezután tejszínhabbal fedjük be őket (ez az immunreakció).  

Az ilyen védőoltással beoltott szervezet is védett, azaz ha valós koronavírussal fertőződik meg, azonnal lejátszódik a válasz.

Egészségünkre!

A receptek elkészítésében segítettek: Strobl Eszter, Speer Balázs, Speer Bálint

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

A szerző korábbi cikke a Qubiten: