A konyha sokáig a szolgálók birodalma volt, aminek a létezéséről az urak nem is igazán vettek tudomást. Aztán jött az első világháború, kevesebb lett a cseléd, így a középosztálybelieknek és a gazdagoknak is szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy konyha márpedig van, volt és lesz, és egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezik be.
30 másodperc főzés elég lehet ahhoz, hogy egy sérült edényből több mint kétmillió teflonrészecske szabaduljon fel.
A földgáz ugyan fosszilis energiahordozó, amelynek használatát a klímavédelmi célok elérése érdekében mérsékelni kell, de ezzel a konyhában tesszük ki nagyobb veszélynek a fejlődő országok lakosságát.
Végy néhány narancsot, avokádót, ringlót, málnát, szegfűszeget, kis tejszínhabot, és már kész is a háromfogásos vírusmenü. Speer Gábor konyhanyelven, de tudományos alapossággal mutatja be a koronavírus és a különböző vakcinák működését.
A hetvenes években tombolt a banánkultusz Magyarországon: a ritkán elérhető déligyümölcsöt befőttként, húsok köreteként, sőt levesbetétként is ajánlották. A bizarrnak tűnő recepteket ma már könnyen és gyorsan összedobhatjuk – a kérdés csak az, hogy meg lehet-e enni az eredményt.
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
A konyhai légszennyezés mértéke felülmúlja az átlagos városi szmogét, derül ki egy amerikai kutatásból.