A COVID-19 betegségben elhunytak többségének szívében kimutatható az új koronavírus
Az igazoltan COVID-19 betegségben elhunyt emberek közel háromnegyedének szívizomszövetében azonosítható a SARS-CoV-2 vírus – állítja a Modern Pathology folyóiratban szerdán megjelent amerikai tanulmány, amely a 2020. márciusa és júliusa között a bostoni Massachusetts General Hospital-ban elhunyt COVID-betegek vizsgálatán alapult.
Az elmúlt másfél évben rengeteg bizonyíték gyűlt össze arról, hogy a COVID-19 betegség komoly szívkárosodásokkal jár – írja a tanulmány ismertetésében a Science. Az azonban máig nem teljesen világos, hogy a problémát az okozza-e, hogy az új koronavírus közvetlenül a szívet támadja, vagy a károsodás a citokinviharban megnyilvánuló túlzott immunválasz következménye-e. A valós idejű polimeráz láncreakció (RT-PCR) technológiája ráadásul szinte nem lehet kimutatni utólag a szívizomszövetben a vírus RNS-t, mivel a patológiai rutineljárások során olyan vegyi anyagokkal tartósítják a szervből vett mintákat, amelyek bontják az RNS-t.
A bostoni kutatók ezért más eljárással keresték a kórokozó közvetlen fertőzésére utaló nyomokat. Az in situ hibridizáció és a NanoString transzkriptikus profilalkotás módszerével az RNS még azután is azonosítható, hogy kisebb darabokra bomlott.
A több mint ezer szövetminta vizsgálata után kiderült, hogy a vírus nem csak a közvetlen szívkárosodás miatt elhunyt páciensek szívében volt kimutatható, hanem azoknál is, akiknek kortörténetében pitvarfibrillációkat, vagy a ritmuszavarokat jegyeztek fel.
Ugyanakkor a kutatók szerint további, jóval nagyobb mintán elvégzett vizsgálatokat sürget, hogy az eredmények ellenére nem világos, hogy a vírus a feltárt esetekben valóban közvetlenül a szívet támadta-e meg. A fertőzött sejtek többsége ugyanis immunsejt volt, és ez azt is jelentheti, hogy a SARS-CoV-2 a szervezet más részeit támadta, mielőtt a véráramban utazó immunsejtekkel a szívbe jutott volna. Ahogy ahhoz is több vizsgálatra van még szükség, hogy el lehessen dönteni, hogy a halálhoz vezető károsodásokat közvetlenül a vírus, vagy maguk az immunsejtek váltották-e ki a szívben.
A Science szerint ugyanúgy további kutatás tárgya, hogy a bostoni kutatók által a COVID-19 betegek terápiájában javasolt szteroidos gyulladáscsökkentés valóban hatásos lehet-e a kezelések során.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: