Egy Pluto-szerű bolygóról letört darab lehetett az 'Oumuamua

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A 2017-ben egy hawaii obszervatórium által felfedezett 'Oumuamua a Naprendszer első ismert csillagközi vendége – ennél azonban nem tudunk róla sokkal többet. Kezdetben aszteroidának gondolták, és egy szivar alakjához hasonlították, de – a Harvardon tanító Avi Loebbel az élen – vannak, akik máig úgy tartják: benne van a pakliban, hogy az 'Oumuamua egy idegen civilizáció terméke. És vannak, akik szerint Loeb egy jó szándékú, de a szakmaiságnál a hírnevet jobban élvező celebprofesszor, és nem kell túlmisztifikálni az 'Oumuamua látogatását.

Az Arizonai Állami Egyetem csillagászai most arról számoltak be, hogy a 45 méter hosszú objektum valószínűleg fagyott nitrogénből épült fel, mint ahogyan a Pluto törpebolygó, vagy épp a Neptunusz legnagyobb holdja, a Triton. Alakja pedig nem egy szivarhoz, hanem inkább egy kekszhez hasonlít.

Alan Jackson és Steven Desch elmélete szerint az 'Oumuamua egy körülbelül 500 millió éves becsapódás eredménye, amely egy fagyott nitrogén borította bolygóból szakított le egy darabot, és saját naprendszerén túl repítette, épp a miénk felé. A hozzánk elért vöröses színű darab már valószínűleg kisebb, mint ami kitört a bolygóból, a külső rétegei ugyanis a kozmikus sugárzásnak és a Nap erejének köszönhetően elpárolgott – állítják a csillagászok.

A Földtől 33 millió kilométeres távolságban, már csak egy távolodó pontként felfedezett objektumról azért gondolták, hogy nem a naprendszerünkből származik, mert a sebessége és az útvonala alapján úgy tűnt, nem kering sem a Nap, sem más égitest körül. Kinézete alapján kisbolygónak, sebessége alapján üstökösnek hitték, majd megállapították, hogy valójában egyik sem.

William Hartmann az 'Oumuamua-ról készített festménye 2018-bólForrás: AGU / William Hartmann

Jackson és Desch a fénye, az alakja és a mérete alapján vizsgálta az objektumot, amiről annyit tudtak még, hogy valamilyen távozó anyag hajtja, amely ráadásul nem húz látható csíkot maga után. A számítógépes modellek felállítása után állapították meg, hogy az 'Oumuamua valószínűleg egy fokozatosan elpárolgó fagyottnitrogén-bolygó darabja.

Amikor az 'Oumuamua a legközelebb volt a Földhöz, szélessége hatszor nagyobb volt, mint a vastagsága – ezt az arányt Steven Desch az Oreo egy kekszdarabjához hasonlította. Az objektum már az Uránuszon túl jár, és 2040 körül hagyhatja el a Naprendszert – a csillagászok szerint addigra már 10:1 lesz a szélességének és vastagságának aránya, vagyis ha kekszként érkezett, palacsintaként távozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: