Földön kívüli mesterséges tárgy lehetett a 2017-ben elhaladó csillagközi vendég egy harvardi professzor szerint
Ki ne emlékezne a szivar formájú csillagközi vendégre, a Naprendszeren 2017 végén átsüvítő Oumuamuára? Egy kifejezetten nagy tiszteletben álló amerikai professzor, Abraham (Avi) Loeb új könyvében magabiztosan állítja, hogy az előbb üstökösként észlelt, majd aszteroidának átminősített objektum a legnagyobb valószínűséggel idegen civilizációk űrszondája, illetve annak maradványa lehetett.
A csillagközi látógatónak mind a szokatlan formája, mind pedig a mozgása zavarba hozta a tudósokat. Amint az Oumuamua (pontosabban 1I/2017 U1 'Oumuamua) röppályáján kifelé indult a Naprendszerből, felgyorsult, ami arra utalt, hogy mégiscsak üstökösről van szó, ugyanakkor semmiféle kiáramló anyagra utaló nyomot nem hagyott maga után, ahogy egy üstökös tenné. Miután egy űrobjektum megkerüli a Napot, és távolodni kezd tőle, a csillag gravitációs ereje miatt le kellene lassulnia. Az Oumuamua ettől eltérő viselkedését néhány tudós azzal magyarázta, hogy a Naphoz való közelség miatt felforrósodó és távozó gázok hajtották előre, ami nem lehetetlen, ugyanakkor nem is igazolták. Az űrszivarról később azt is felfedezték, hogy a Naprendszeren kívüli, bolygócsírákhoz hasonló, szénben gazdag fagyott szerves réteg borítja a felszínét.
Avi Loeb, aki mindenki másnál hosszabb ideig, 2011-től 2020-ig vezette a Harvard Egyetem csillagászati tanszékét, kutatótársával, Schmuel Bialy-val már akkor amellett érvelt, hogy a csillagközi vendég mesterséges eredetű. A Qubiton Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csillagásza sorakoztatott fel érveket az elmélete ellen.
Az asztrofizikában, kozmológiában és csillagászatban elévülhetetlen érdemeket szerző Loeb elméletét sokan, sokféleképpen vitatták, és azzal vádolták, hogy pusztán a feltűnés kedvéért állított fel (újabb) megdöbbentő elméletet, amely tudományos szempontból ugyanakkor meglehetősen értéktelen. Az Oumuamua lehetetlen alakjára, röppályájára és gyorsulására ugyanakkor továbbra sincs tudományos magyarázat.
Loeb nem tágított, és hamarosan megjelenő Extraterrestrial: The First Sign of Intelligent Life Beyond Earth című könyvében ismét előtárja, hogy szerinte a legkézenfekvőbb magyarázat az Oumuamua különlegességeire a földön kívüli, mesterséges eredet. Arról is ír, hogy a tárgy a csaknem 25 fényévnyire található Vega csillag irányából érkezett, és elképzelhető, hogy továbbiak is fogják követni.
A kiadó összefoglalója szerint: „nem aszteroida volt, túl gyorsan és furcsa pályán mozgott, nem hagyott gáznyomot, sem törmeléket maga után. Egyetlen elképzelhető magyarázat akadt: hogy a tárgy egy távoli idegen civilizáció által létrehozott fejlett technika maradványa.”
A könyvben Loeb a kritikákra is visszautal: „csak hogy világos legyen: bár amennyire a kötelességeim engedték, elérhető voltam, nem vágytam a reflektorfényre, és különösebben nem is élveztem”. Bírálóit azzal vádolja, hogy túlzottan konzervatív csoportlogikát képviselnek, amikor az Oumuamua furcsaságainak a megszokottnál egzotikusabb magyarázatait kellene értékelniük. Loeb ezt a szemléletet az ősember példájával illusztrálta, aki talál egy okostelefont, de mivel nincsenek előismeretei, meg van róla győződve, hogy az is csak egy fényes kő.
Márpedig Loeb szerint ha egy ilyen példátlan esemény történik, mint az Oumuamua érkezése, akkor a kutatóknak „arra kell fordulniuk, amerre a bizonyítékok mutatnak”. Egy következtetésben szerinte minden tudós egyetért, aki tanulmányozta az adatokat: a csillagközi vendég nem hasonlított semmi egyéb objektumra, amit csillagászok valaha tanulmányoztak, egzotikus volt. „Akárcsak maga a hipotézis, amit a tárgy összes megfigyelt különlegességére alapoztunk.”
Hogy pontosan mit állít az Oumuamuáról Loeb, január 26-a, a könyv megjelenése után derülhet ki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
