Az operatív törzs számaival teljesen azonos trendeket mutató céges mobilitási adatokkal szoktuk követni a magyarok aktivitását, távolságtartási fegyelmét. A hosszú hétvége után először most tudunk ránézni arra, hogy az oltási mámorban úszó ország vajon elfojtotta-e a járványt, hogy tartósan és magabiztosan indíthassa újra a gazdaságot.

A Google androidos eszközökből és appokból származó számai rendelkezésre állnak a látogatások helye szerinti bontásban is, azonban ők egyelőre húsvét vasárnapjánál tartanak az adatfeldolgozásban. A heti változások a tavaszi ünnepek miatt egy-egy leállást és egy héttel későbbi felbolydulást is mutatnak (például március 15-én és 22-én), de a legérdekesebb a trendekben, hogy a nagyhéten végig fokozatosan nőtt nemcsak az élelmiszerboltok forgalma, hanem az elvileg elviteles formában üzemelő kávézóké, az éttermeké és a részben nyitva tartó plázáké is. Ezt a trendet csak a nagypénteki szabadnap töri meg: az természetesen drámaian más pénteknek tűnik, mint az egy héttel korábbi. Húsvét vasárnap nem töltöttünk se több, se kevesebb időt „lakóhelyen”, mint virágvasárnapon; kérdés, hogy vajon mindenki a saját lakóhelyén maradt-e.

A Facebook (a Google-énál amúgy korlátozottabb) mutatóiból ez jobban kiderül, és az ő adataik naprakészebbek is. Itt már keddig követhetjük, hogy többet mozogtak-e a magyarok, mint egy héttel korábban. Itt is az látszik, hogy a mobilitás egyre csak nőtt a húsvét előtti időszakban, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.

Az egész napot otthon töltők aránya a nagyhéten még csökkent (az egy héttel azelőttihez képest), és csak péntektől figyelhető meg egy ötnapos korrekció. Még a húsvét hétfői locsolkodás is lassulást jelentett az egy héttel korábbi munkanaphoz képest, hiába volt már akkor is távoktatás és korlátozott nyitvatartás.

A szerdán életbe lépett lazítások hatása még egyik adatbázisban sem látható.

A szerző közgazdász, további cikkei a Qubiten itt olvahatók.