Magyarországon két hétre becsülték a harmadik hullám legrosszabb időszakát, de már hét hete tart

Magyarországon ismét fokozott figyelem kíséri a halálozási mutatókat. Mostanra sokan meggyőződtek arról, hogy a járvány súlyosságának és a közös védekezés hatékonyságának fontos mérőszáma, hogy hány váratlan haláleset történt, mennyivel több az előrejelezhetőknél. A kormány álláspontja szerint is ez egy fontos mutató, így talán csak zárójelben kell megjegyezni a hiányosságait:

  1. Egyfelől jókora késéssel készül el, mert megbízhatóan csak több hónapos késéssel vezeti a halálozási statisztikákat majdnem minden fejlett ország is.
  2. Másrészt a haláleset jóval később következik be, mint a veszélyes, esetleg egyenesen óvatlan és felelőtlen találkozás, érintkezés időpontja, hiszen a lappangás idő és a betegség is sokszor elhúzódik. Így sokkal korábbi hibáinkból kellene legalább ezúton tanulnunk.
  3. Harmadrészt ez nem egy nyers szám, hanem egy meg nem történt, tényellentétes számhoz hasonlítja a bekövetkezettet, és ezért elkerülhetetlen velejárója a koronamentes számok becslése, amiből fakad egyfajta bizonytalanság – lehet találni alacsonyabb vagy magasabb számot is.
  4. A vizsgált időszakon is sok múlik. Olaszországban már biztosan a vírusnak tulajdonítható halálesetek történtek akkor is, amikor Magyarországon legfeljebb csak a már tavaly is enyhe influenzajárvány lehetett meglepő, amit nem kellene sem a vírus, sem a védekezés számlájára írnunk. Egy tesztelés nélkül és lassan induló világjárványnak nehéz globális konzisztens kezdőpontot választani. 2020. március 1. jó becslésnek tűnik.

Az alábbi Európa-térképen az látható, hogy milyen eredményre jutott a Financial Times adatújságírói csapata a minapi gyűjtésük alkalmával. A szemléletes ábrák ingyenesen is elérhetők, és az adatokat a GitHub verziókövető oldalon is megosztották. A gyűjtés a tizenkét havi, egymillió lakosra eső halálozási számokat hasonlítja a 2020 előtti adatokból becsült trendhez – ezzel feltételezzük, hogy minden változás a koronavírusnak tulajdonítható. Ezek között vannak jó hatások is, mint a kétévente nálunk is súlyos influenzajárvány elmaradása, de olyan járulékos rossz hatások is, mint a másfél éves stressz vagy az orvosi ellátás átalakulása.

A magyar többlethalálozás valahol 1471 körül lehetett egymillió lakosonként 2020 márciusa és 2021 februárja között. A tavaly tavaszról emlékezetes felvételek miatt az olasz, spanyol, brit számok talán nem meglepőek, Kelet-Európa szomorú számai annál inkább. Februárig egyelőre a legtöbb szomszédunk még nálunk is több váratlan halálesetet jelentett népességarányosan (emellett Oroszország egymillió lakosonként 2442-t, az USA 1652-t; emellett a bolíviai, mexikói és főleg az oltási-politikai botrányba keveredett Peru mutatói kiemelkedően rosszak még.)

link Forrás

Magyarország tehát már régóta a koronavírus által komolyan sújtott országnak számít, és csak az adatok lezárta után jött a harmadik hullám legrosszabbnak ígért két hete, ami hetedik hete tart. A szokásos mobiltelefonos adatokat elnézve a múlt szerdai, április 7-i lazítással máris megmozdult az ország. A Google számain az látszik, hogy a hosszú hétvégi leállás után a munkahelyek szerdai forgalma már meg is haladta az élénk nagyhetit — az élelmiszerboltok forgalma viszont szerdán még nem nőtt az egy héttel azelőttihez képest. A Facebook relatív mobilitási és otthonmaradási számaiból úgy tűnik, hogy különösen a hétvége volt sokkal élénkebb, mint a négynapos hosszú hétvége. Január eleje, a karácsonyi szünet vége óta nem mozdult hét nap alatt ekkorát az ország. Szerdán és csütörtökön azonban a nyitás sem hozott sokkal intenzívebben pezsgő munkanapokat, mint a meglepően élénk ünnepvárás a nagyhéten.

link Forrás
link Forrás

A szerző közgazdász.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás