A közép- és kelet-európai térség és különösen Magyarország jelenleg a világ egyik legrosszabb járványhelyzetével küzd, az egymillió főre vetített halálozási adatok a legmagasabbak közé tartoznak. A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztük, hogyan viszonyul a térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság.

Az adatokból az a kép bontakozik ki, hogy a tavaly tavaszi lezárásokhoz és járványügyi intézkedésekhez képest a jelenlegiek enyhébbek, és a magyar lakosság sem reagál rájuk akkora fegyelemmel, mint az előző évben, ez együttesen pedig katasztrofális eredményekhez vezetett. Még akkor is, ha ez részben magyarázható a koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővülésével – például azóta kiderült a szellőztetés, a maszkhordás vagy a fizikai távolságtartás jótékony hatása, míg a tudósok szerint felesleges a felületek fertőtlenítése –, a koronavírus elleni oltások kiváltotta hamis biztonságérzettel, valamint a vírushelyzettel járó gazdasági és mentális megterheléssel is. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az Oxfordi Egyetem általunk használt, kormányzati intézkedéseit mérő indexei vagy a technológiai vállalatok mobilitási adatai is inkább közelítő értékek, nem pontosságuk, inkább trendérzékenységük mérvadó.

Koronavírus miatti megbetegedésekhez köthető halálozási ráta Közép- és Kelet-Európában

Szomorú elsőséget könyvelhet el magának a régió világszinten: a koronavírus-fertőzésekről és a COVID-19 betegség miatti halálozásról szóló április eleji adatok szerint egymillió főre vetítve Csehországban haltak meg a világon a második legtöbben (2561 fő), míg Magyarország ezen a listán 2352 fővel a negyedik, Bosznia-Hercegovina 2210 fővel az ötödik, Bulgária pedig 2032 fővel a hetedik helyen áll. Ha hozzátesszük, hogy az első és a harmadik helyet olyan törpeállamok foglalják el, mint Gibraltár és San Marino, világossá válik, hogy a koronavírus-járvány jelenleg a közép-kelet-európai régióban a leghalálosabb az egész világon.

Járványügyi intézkedések a térségben

A járvány korábbi hullámainak tapasztalatai alapján a katasztrofális számok inkább a járványügyi intézkedések szigorítását, semmint a nyitást indokolnák, azonban az Oxfordi Egyetem COVID-19 elleni kormányzati lépéseket figyelő indexei azt mutatják, hogy Magyarország a harmadik hullámot április elején Ausztriához, Szlovéniához vagy Szlovákiához képest valamivel enyhébb intézkedésekkel igyekezett átvészelni. Nemrég pedig megkezdődött a korlátozások szakértők szerint teljes mértékben indokolatlan enyhítése.

Az Oxfordi Egyetem a járvány tavalyi kitörése óta 19 indikátor segítségével követi nyomon az egyes országok kormányzati intézkedéseinek számát és szigorúságát. Ezek közül a járványügyi intézkedéseket figyelő index (containment and health index – CHI) 1 és 100 közé eső értékei tizennégyféle intézkedést mérnek, többek között azt, hogy a járvány kezelését célzó kormányzati lépések milyen szigorúan szabályozzák az iskolába és munkahelyre járás, a gyülekezés, a tömegközlekedés, a nemzetközi és belföldi utazások, a maszkviselés és az otthon elhagyásának kérdéseit, mennyire segítik elő a teszteléshez való hozzáférést, a kontaktuskutatást, az idősek védelmét, mennyire biztosítják a különféle társadalmi csoportok számára a vakcinához való hozzáférést, mennyire hatékonyak a tájékoztatási kampányok.

Minél magasabb ez a szám, annál több és szigorúbb járványügyi intézkedés lépett életbe az adott országban, azonban a kutatók hozzáteszik, hogy az indexekkel érdemes óvatosan bánni. Ezek ugyanis nem minősítik automatikusan az ország válaszlépéseinek megfelelőségét vagy hatékonyságát, vagyis a magasabb szám nem jelenti feltétlenül, hogy az adott állam járványkezelése adekvátabb lenne, mint azoké, akiknél az index alacsonyabb.

Az Oxfordi Egyetem kutatóival párhuzamosan az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik jelentésében szintén összegyűjtötte, hogy a térségben melyik országban milyen járványügyi intézkedésekkel védekeznek az egyes országok a koronavírus ellen. Ebből az látszik, hogy a közép- és kelet-európai térség a lépéseket illetően eléggé együtt mozog, és kevesen kockáztatják meg a tavaly tavaszihoz hasonló, széles körű lezárásokat, illetve a nem nélkülözhetetlen javakat árusító boltok bezárását.

Mobilitási adatok a térségben

A mobilitási adatok mérésére több technológiai cég is közzétette anonimizált, mobiltelefonról gyűjtött helyadatait a járvány elleni küzdelem segítésére. A mobilitás a járvány terjedéséhez nagyban hozzájárul, és alkalmas a személyes kontaktusok számának mérésére, igaz, a fizikai távolságtartás, a maszkviselés vagy a gyakori kézmosás csökkenti a betegség átvitelének valószínűségét, így ezeket az adatokat is érdemes távolságtartással kezelni.

Az alábbi táblázatban az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik Magyarországról szóló jelentésében a Google, Facebook és Apple aggregált adatai alapján úgy találta, hogy 2021. március 29-én az aznap jelentett, kórházban kezelt, igazolt koronavírusos betegek száma (12 291) és a 244 haláleset ellenére a lakosság a 2020. januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette a mobilitását. Ez a régió többi országához képest kiugróan alacsony érték. (Habár a Google mobilitási adatai alapján már az április 4-i adatok is elérhetőek, a március 29-i értékek megjelenítése mellett döntöttünk, mivel a húsvéti hosszú hétvége és az azt megelőző napok az átlagos mobilitási értékek felborulásával jártak.)

A helyzetkép akkor sem változik számottevően, ha pusztán a Google aktivitási adatai alapján az egész eddigi 2021-es évre vetítjük ki az átlagos otthon töltött többletidőt 2020 januárjához képest, bár a magyar értékek így kevésbé kiugrók.

A keleti és nyugati országok közötti mobilitásbeli különbség a térkép kiterjesztésével azonban csupán felerősödik. Sőt az is világossá válik, hogy a fertőzöttségi és a halálozási adatok ellenére a magyarok nem maradtak otthon, míg Portugáliában, amelyet január végén tarolt le a brit vírusvariáns, és legrosszabb időszakában a magyarhoz hasonló, 300 fő körüli napi halálozási számokat produkált, az emberek a magyarokhoz képest mintegy kétszer annyival több időt töltöttek otthon.

Ha viszont a Google mobilitási adatai alapján az átlagosan munkahelyen töltött többletidőt nézzük meg 2020 teléhez képest, úgy tűnik, hogy a magyarok több időt töltöttek home office-ban, mint az osztrákok, csehek, szlovákok vagy olaszok. Az adatok azonban nem tesznek különbséget aközött, ha valaki otthonról dolgozik, vagy a járvány miatt elveszítette munkáját, és ezért otthoni kényszerpihenőjét tölti, így ebből a szempontból csalókák lehetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: