A halálozási számok az egekben, de a magyarok még az enyhe korlátozásokat sem veszik elég komolyan
A közép- és kelet-európai térség és különösen Magyarország jelenleg a világ egyik legrosszabb járványhelyzetével küzd, az egymillió főre vetített halálozási adatok a legmagasabbak közé tartoznak. A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztük, hogyan viszonyul a térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság.
Az adatokból az a kép bontakozik ki, hogy a tavaly tavaszi lezárásokhoz és járványügyi intézkedésekhez képest a jelenlegiek enyhébbek, és a magyar lakosság sem reagál rájuk akkora fegyelemmel, mint az előző évben, ez együttesen pedig katasztrofális eredményekhez vezetett. Még akkor is, ha ez részben magyarázható a koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővülésével – például azóta kiderült a szellőztetés, a maszkhordás vagy a fizikai távolságtartás jótékony hatása, míg a tudósok szerint felesleges a felületek fertőtlenítése –, a koronavírus elleni oltások kiváltotta hamis biztonságérzettel, valamint a vírushelyzettel járó gazdasági és mentális megterheléssel is. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az Oxfordi Egyetem általunk használt, kormányzati intézkedéseit mérő indexei vagy a technológiai vállalatok mobilitási adatai is inkább közelítő értékek, nem pontosságuk, inkább trendérzékenységük mérvadó.
Koronavírus miatti megbetegedésekhez köthető halálozási ráta Közép- és Kelet-Európában
Szomorú elsőséget könyvelhet el magának a régió világszinten: a koronavírus-fertőzésekről és a COVID-19 betegség miatti halálozásról szóló április eleji adatok szerint egymillió főre vetítve Csehországban haltak meg a világon a második legtöbben (2561 fő), míg Magyarország ezen a listán 2352 fővel a negyedik, Bosznia-Hercegovina 2210 fővel az ötödik, Bulgária pedig 2032 fővel a hetedik helyen áll. Ha hozzátesszük, hogy az első és a harmadik helyet olyan törpeállamok foglalják el, mint Gibraltár és San Marino, világossá válik, hogy a koronavírus-járvány jelenleg a közép-kelet-európai régióban a leghalálosabb az egész világon.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7aRwKC7kLurvJqHzs.jpeg)
Járványügyi intézkedések a térségben
A járvány korábbi hullámainak tapasztalatai alapján a katasztrofális számok inkább a járványügyi intézkedések szigorítását, semmint a nyitást indokolnák, azonban az Oxfordi Egyetem COVID-19 elleni kormányzati lépéseket figyelő indexei azt mutatják, hogy Magyarország a harmadik hullámot április elején Ausztriához, Szlovéniához vagy Szlovákiához képest valamivel enyhébb intézkedésekkel igyekezett átvészelni. Nemrég pedig megkezdődött a korlátozások szakértők szerint teljes mértékben indokolatlan enyhítése.
Az Oxfordi Egyetem a járvány tavalyi kitörése óta 19 indikátor segítségével követi nyomon az egyes országok kormányzati intézkedéseinek számát és szigorúságát. Ezek közül a járványügyi intézkedéseket figyelő index (containment and health index – CHI) 1 és 100 közé eső értékei tizennégyféle intézkedést mérnek, többek között azt, hogy a járvány kezelését célzó kormányzati lépések milyen szigorúan szabályozzák az iskolába és munkahelyre járás, a gyülekezés, a tömegközlekedés, a nemzetközi és belföldi utazások, a maszkviselés és az otthon elhagyásának kérdéseit, mennyire segítik elő a teszteléshez való hozzáférést, a kontaktuskutatást, az idősek védelmét, mennyire biztosítják a különféle társadalmi csoportok számára a vakcinához való hozzáférést, mennyire hatékonyak a tájékoztatási kampányok.
Minél magasabb ez a szám, annál több és szigorúbb járványügyi intézkedés lépett életbe az adott országban, azonban a kutatók hozzáteszik, hogy az indexekkel érdemes óvatosan bánni. Ezek ugyanis nem minősítik automatikusan az ország válaszlépéseinek megfelelőségét vagy hatékonyságát, vagyis a magasabb szám nem jelenti feltétlenül, hogy az adott állam járványkezelése adekvátabb lenne, mint azoké, akiknél az index alacsonyabb.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7aSqJrYkTCXhAU9Vs.jpeg)
Az Oxfordi Egyetem kutatóival párhuzamosan az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik jelentésében szintén összegyűjtötte, hogy a térségben melyik országban milyen járványügyi intézkedésekkel védekeznek az egyes országok a koronavírus ellen. Ebből az látszik, hogy a közép- és kelet-európai térség a lépéseket illetően eléggé együtt mozog, és kevesen kockáztatják meg a tavaly tavaszihoz hasonló, széles körű lezárásokat, illetve a nem nélkülözhetetlen javakat árusító boltok bezárását.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7aSpsfXEmxGLJqLDs.jpeg)
Mobilitási adatok a térségben
A mobilitási adatok mérésére több technológiai cég is közzétette anonimizált, mobiltelefonról gyűjtött helyadatait a járvány elleni küzdelem segítésére. A mobilitás a járvány terjedéséhez nagyban hozzájárul, és alkalmas a személyes kontaktusok számának mérésére, igaz, a fizikai távolságtartás, a maszkviselés vagy a gyakori kézmosás csökkenti a betegség átvitelének valószínűségét, így ezeket az adatokat is érdemes távolságtartással kezelni.
Az alábbi táblázatban az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik Magyarországról szóló jelentésében a Google, Facebook és Apple aggregált adatai alapján úgy találta, hogy 2021. március 29-én az aznap jelentett, kórházban kezelt, igazolt koronavírusos betegek száma (12 291) és a 244 haláleset ellenére a lakosság a 2020. januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette a mobilitását. Ez a régió többi országához képest kiugróan alacsony érték. (Habár a Google mobilitási adatai alapján már az április 4-i adatok is elérhetőek, a március 29-i értékek megjelenítése mellett döntöttünk, mivel a húsvéti hosszú hétvége és az azt megelőző napok az átlagos mobilitási értékek felborulásával jártak.)
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7aRzCergN7a6AU9Vs.jpeg)
A helyzetkép akkor sem változik számottevően, ha pusztán a Google aktivitási adatai alapján az egész eddigi 2021-es évre vetítjük ki az átlagos otthon töltött többletidőt 2020 januárjához képest, bár a magyar értékek így kevésbé kiugrók.
A keleti és nyugati országok közötti mobilitásbeli különbség a térkép kiterjesztésével azonban csupán felerősödik. Sőt az is világossá válik, hogy a fertőzöttségi és a halálozási adatok ellenére a magyarok nem maradtak otthon, míg Portugáliában, amelyet január végén tarolt le a brit vírusvariáns, és legrosszabb időszakában a magyarhoz hasonló, 300 fő körüli napi halálozási számokat produkált, az emberek a magyarokhoz képest mintegy kétszer annyival több időt töltöttek otthon.
Ha viszont a Google mobilitási adatai alapján az átlagosan munkahelyen töltött többletidőt nézzük meg 2020 teléhez képest, úgy tűnik, hogy a magyarok több időt töltöttek home office-ban, mint az osztrákok, csehek, szlovákok vagy olaszok. Az adatok azonban nem tesznek különbséget aközött, ha valaki otthonról dolgozik, vagy a járvány miatt elveszítette munkáját, és ezért otthoni kényszerpihenőjét tölti, így ebből a szempontból csalókák lehetnek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
Felesleges állandóan törölgetni a kilincset, a COVID-19 túlnyomórészt a levegőben terjed
![Felesleges állandóan törölgetni a kilincset, a COVID-19 túlnyomórészt a levegőben terjed](https://assets.4cdn.hu/kraken/7RffCSUkPHN71QGwqs.jpeg)
![Szlávik: Nyáron egy focimeccsen a tömeg még veszélyes lehet, de a strandon talán majd nem kell maszkban napozni](https://assets.4cdn.hu/kraken/7PfO5zIIXT1616ejgs.jpeg)
![A húsvéti készülődés izgalma elnyomta a vírustól való félelmet Magyarországon](https://assets.4cdn.hu/kraken/7aSrB6V1uwPj1ECoUs.jpeg)