Nem kell több elefántcsont, itt a Digory

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az elefántcsont kereskedelmét 1989-ben betiltották, a restaurátoroknak azóta pedig más anyagok után kell nézniük, ha egy elefántcsontból készült műtárgyat szeretnének helyreállítani, az eddigi pótszerek azonban nem bizonyultak tökéletesnek. Ezen változtathat a Bécsi Egyetem és a 3D-nyomtatással foglalkozó bécsi Cubicure új találmánya, a Digory, ami a megtévesztésig hasonlít az eredeti elefántcsontra, ráadásul nagyon aprólékos mintákat lehet belőle nyomtatni.

A restaurátorok egy 17. századi ládikóról hiányzó díszes faragványokat akarták pótolni, ekkor merült fel a 3D-nyomtatás ötlete. A legfőbb kihívást az jelentette, hogy az anyagnak nem csak külsőleg kellett hasonlítania az elefántcsontra, hanem hasonlóan erősnek, szilárdnak és megmunkálhatónak kellett lennie. Thaddäa Rath, a kutatás egyik résztvevője szerint emellett pontosan kellett utánozni az igazi agyaron átfutó sötétebb vonalakat is, valamint az elefántcsont enyhe áttetszőségét is modellezni kellett.

Az új anyagból készült sakkfigurák. A sötétebb csíkok is stimmelnekFotó: TU Wien

Az anyag kalcium-foszfátot és kvarcport tartalmaz, amit egy speciális műgyantában, rétegekben visznek fel, így keltik a csont illúzióját. A kutatók szerint az így létrehozott anyagot az elefántcsonthoz hasonló technikákkal jól színezhető, ráadásul a nyomtató nagyon precíz és aprólékos faragványokat képes létrehozni mindössze néhány óra alatt, így jóval gyorsabban pótolható egy-egy hiányzó részlet, mint ha kézzel faragnák ki.

Anyagnak jó, elefántmentőnek kevésbé

Bár valószínűtlen, hogy ez a találmány önmagában megállítaná az illegális elefántcsont-kereskedelmet, mégis jobb pótszert kínál, mint az eddig bevett anyagok: jobban hasonlít a valódi elefántcsontra, mint a műanyagok, műgyanták vagy csontból és kagylóból készült eddigi anyagok. 

Az afrikai elefántokra a legnagyobb veszélyt az orvvadászok jelentik: egy áprilisban megjelent tanulmány szerint ha nem vadásznák őket, bőven akadna élőhelyük. Miközben sok fajt éppen az élőhelyük pusztulása fenyegeti, Afrika 62 százaléka elvileg élhető lenne az állatok számára – ez a valóságban persze nem valószínű, de a fő oka annak, hogy az elefántok ilyen kis területre szorultak vissza, a vadászat.

Az afrikai elefántok száma száz év alatt 12 millióról körülbelül 400 ezerre csökkent a Természetvédelmi Világszövetség 2016-os jelentése szerint, ennek egyik oka Afrika népességnövekedése, a másik pedig az állatok vadászata, ami annak ellenére virágzik, hogy az 1989-es Washingtoni Egyezmény betiltotta a veszélyeztetett fajok kereskedelmét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: