Ukrajnában akadhattak rá a legősibb, emberek által megmunkált elefántcsont tárgyakra
A sztyeppei mamutok agyaraiból készült, 400 ezer éves elefántcsont töredékeket a Déli-Bug folyó völgyében találták meg.
A sztyeppei mamutok agyaraiból készült, 400 ezer éves elefántcsont töredékeket a Déli-Bug folyó völgyében találták meg.
A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
Jegesmedvék, elefántok, orrszarvúk és más védett állatok preparált tetemei sorakoztak 50 ezer négyzetméteren.
Elhunyt az elefántcsont-kereskedelem egyik legismertebb ellenzője, aki Kenyában az orvvadászat elleni küzdelem mellett politikusként és paleoantropológusként is ismert volt, de politikai szerepet is vállalt. Richard Leakey 77 éves volt.
Fényűző luxustárgyakra bukkant egy bajorországi régészcsoport Meteorbecsapódás-falván, egy VI. századi temetkezés helyszínén.
A Bécsi Egyetem kutatói 3D-nyomtatóval egy olyan anyagot hoztak létre, ami a megtévesztésig hasonlít a valódi elefántcsontra, de nem kell hozzá elefánt. A Digory névre keresztelt anyagnak a restaurátorok veszik majd leginkább hasznát.
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Jobb későn, mint soha: igaz, hogy tízezer éve egyetlen példány sem él a Földön, mégis jogi védettséget kaphat a mamut. A cél az elefántok védelme, a legálisan árusítható mamutagyar helyett ugyanis az orvvadászok gyakran valódi elefántcsontot árusítanak, ennek pedig évente körülbelül harmincezer állat esik áldozatul.