Történelmet írt a Marson a NASA helikoptere, az Ingenuity
Hétfő reggel az amerikai űrügynökség, a NASA Ingenuity helikoptere végrehajtotta az első motoros, irányított repülést egy másik bolygón. A hivatal által a Wright fivérek forradalmi jelentőségű, 1903-as első repüléséhez hasonlított eredmény igazolja, hogy lehetséges a repülés a Mars ritka légkörében, és megnyitja az utat a marsszondák új generációja előtt, amelynek tagjai korábban elérhetetlennek bizonyuló célpontokat deríthetnek majd fel.
Az Ingenuity helikopter úgynevezett technikai demonstrátor, amely a február 18-án sikeresen landoló Perseverance marsjáró fedélzetén utazott a bolygóra. A Perseverance célja, hogy ősi életnyomok után kutasson a közel 3,5 milliárd éve egy tónak és folyótorkolatoknak otthont adó Jezero-kráterben, és kőzetmintákat gyűjtsön, amiket a NASA később visszaszállít a Földre.
A közel 40 másodpercig tartó történelmi repülés során a helikopter 3 méteres magasságba emelkedett a Mars felszíne fölé, elfordult tengelye körül, készített néhány felvételt, majd ereszkedni kezdett, és végül biztonságosan landolt. A felszállásra magyar idő szerint hétfő reggel 9:30 körül került sor. Az órákkal később a NASA JPL kutatóintézetébe visszaérkező adatokból úgy tűnik, hogy minden a terveknek megfelelően zajlott. A repülési kísérletet a Perseverance marsjáró biztonságos távolságból figyelte, és a MastCam-Z zoomolható kameráival felvételeket és videót is készített róla.
Az első felszállást a NASA eredetileg április 12-ére tervezte, de a rotorok teljes fordulatszámon való tesztelését április 8-án egy szoftveres hiba meghiúsította. Ennek kijavítása közel egy hetet vett igénybe, így az első repülésre ma, április 19-én kerülhetett sor. Az Ingenuity felszállásával teljesített kihívás nagyságát jól érzékelteti, hogy a Földön, tengerszinten tapasztalható körülményekhez képest a helikopternek a több mint százszor ritkább marsi légkörben kellett repülnie. Ehhez két, 1,2 méter átmérőjű, ellentétesen forgó rotort használt, melyek 2400 fordulat per perc sebességgel pörögve emelték fel az 1,8 kilogrammos Ingenuityt. Az 50 centiméter magas helikopter sima landolását a repülés végén négy, szénszálas kompozit leszállóláb biztosította.
A Mimi Aung vezetésével a JPL-ben kifejlesztett helikopternek teljesen önállóan kellett repülnie és korrigálnia a környezet, így a marsi szél hatásait. Ebben giroszkópok és magasságmérő szenzorok mellett egy lefelé néző, fekete-fehér kamerát felhasználó navigációs rendszer volt segítségére. Egy másik, 13 megapixeles felbontású színes kameráján kívül más tudományos műszert nem szállít a helikopter. Mai repülése után legalább három marsi napot pihen majd, és a Perseverance-en keresztül továbbítja az összegyűjtött, mérnöki szempontból kulcsfontosságú adatokat, valamint képeket. Emellett a rotorok felett található napelemmel újratölti akkumulátorait, ami nemcsak a rendszereinek működéséhez, hanem a rendkívül hideg marsi éjszakák túléléséhez is elengedhetetlen.
A tervek szerint a helikopter négy nap múlva folytatja összesen öt repülésből álló, egy hónapos tesztprogramját. Mint Aung a NASA sajtótájékoztatóján elmondta, a helikopter utolsó két repülése sokkal merészebb lesz: olyan területek fölé terveznek eljutni, melyeket még nem derítettek fel a Perseverance-szel. Mindez persze az optimális forgatókönyv, és azt feltételezi, hogy a megelőző landolások során nem borul fel a helikopter, vagy nem éri bármilyen egyéb üzemzavar. A hivatalos tervek szerint az ötödik repülés után befejeződik a tesztprogram, hogy a szakemberek a Perseverance küldetésének lényegét jelentő tudományos munkára tudjanak koncentrálni.
Az Ingenuity mai történelmi sikere megágyaz a marsszondák új generációjának: a jövő járművei a felszín felett repülve az eddigi marsjáróknál sokkal nagyobb területet járhatnak be, és felderítő drónként szolgálhatnak a hagyományos, felszíni szondáknak, vagy később az emberes marsutazások során. Emellett olyan, izgalmas célpontok is elérhetővé válhatnak a segítségükkel, amelyeket a Perseverance és társai például domborzati okok miatt nem tudnának megközelíteni. Ha a felmerülő technikai nehézségeket sikerül leküzdeni, ilyenek lehetnek a marsi lávaalagutak, ahol az Ingenuity továbbfejlesztett, nagyobb verziói akár életnyomok után is kutathatnának a jövőben.
Amint arról korábban írtunk, nem a Mars az egyetlen égitest, amelynek légkörébe hamarosan repülő szerkezetet küld a NASA. A hat év múlva, 2027-ben induló Dragonfly küldetés célja egy majdnem a Perseverance-hez hasonló bonyolultságú és méretű, nukleáris áramforrással működő drón eljuttatása a Szaturnusz Titán holdjára. A 2036 körül megérkező, nyolc rotorral felszerelt quadrocopter drón a hold sűrű légkörében a felszín különböző pontjai között repked majd, küldetése során akár 175 kilométeres távolságot megtéve. A drón a tervek szerint a Titán hatalmas dűnéit, illetve egy becsapódási kráterét deríti fel, és komplex szerves molekulák után kutat. Bár nem túl valószínű, hogy a -180 fokos felszínen életnyomokra bukkan, a Titán kémiai folyamatainak vizsgálata segíthet megérteni, hogyan alakult ki közel 3,5-4 milliárd éve az élet a Földön.
Kapcsolódó cikk a Qubiten:
