Régóta foglalkoztatja a kutatókat, popzenészeket és filmrendezőket, hogy vajon milyen gyors lehetett egy T. rex. Erre különböző megoldások születtek, de a korábbiakban a legtöbben figyelmen kívül hagyták a farok mozgásban betöltött szerepét, egy friss holland kutatás pedig épp ezt a hiányosságot pótolta. Korábban a dinoszaurusz tömege és a csípő magassága alapján a paleontológusok azt feltételezték, hogy az állat hétköznapi sétatempója valahol 7,2 és 10,8 kilométer/óra között lehetett, a friss kutatás vezetője, Pasha van Bijlert szerint viszont a T. rex ennél lényegesen lassabb volt, 5 km/órás átlagsebességgel közlekedhetett.

Van Bijlert és társai a dinoszaurusz csípője helyett a farok mozgásban betöltött szerepét vizsgálta. A paleo-biomechanikus szakember szerint a farok amellett, hogy ellensúlyként szolgált, a farokban végighúzódó izmok voltak felelősek a láb visszahúzásáért minden lépés után.

A faroknak ez a sajátos szerepe az állat mozgásában csak a két lábon járó dinoszauruszokra jellemző, a mai állatvilágban nincs megfelelője. Amikor a dinoszaurusz járt, a farka fel-alá mozgott, mozgás közben pedig a farokban található ínszalagok a járás ritmusának megfelelően megfeszültek és elengedtek. A kutatók ezután beszkennelték Trix, a Leideni Múzeumban őrzött Tyrannosaurus-csontvázát, és megállapították, hogy hol húzódhattak ezek az ínszalagok, majd létrehozták a farok biomechanikai modelljét.

Jöhet a futás

A kutatók szerint az állatok olyan átlagtempóban mozognak, amelyben a lehető legjobban hasznosíthatják a mozgásra fordított energiát, ezt pedig úgy teszik, hogy olyan lépésritmust választanak maguknak. Van Bijlert ezt nevezi „természetes frekvenciának”. Miután kiszámolták, hogy milyen lehetett a dinoszauruszfarok természetes frekvenciája, a kutatók megnézték azt is, hogy mekkora távolságot tett meg egy dinoszaurusz egyetlen lépéssel, ez Trix esetében 1,9 méter lehetett. A sebességet a lépés frekvenciájának és hosszának megszorzásával számolták ki, és bár van némi szórás, az eredmények arra utalnak, hogy a dinoszaurusz hétköznapi tempója 2,88 és 5,9 km/óra közé eshetett.

John Hutchinson, a brit Királyi Állatorvosi Egyetem biomechanikusa szerint a modellnek megvannak a maga korlátai, például az, hogy kizárólag a farok viselkedéséből próbálnak meg fogalmat alkotni a Tyrannosaurus mozgásáról, de azt elismeri, hogy korábban valóban nem foglalkoztak eleget a farok szerepével. A kutatók ezután egy még égetőbb kérdésre fognak rátérni: a Tyrannosaurus futósebességére, amihez van Bijlert szerint nagy segítséget nyújt majd a farokmodell, mert elnyeli a súlyos állat lépései nyomán keletkező sokkot. Ez azért is lehet még fontos, mert egyes paleontológusok korábban épp az állat tömegében látták a gyors futás legnagyobb akadályát, egy bizonyos sebesség felett ugyanis összetörte volna a csontjait, ezt előzhette meg a farok.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki

Bodnár Zsolt tudomány 2018. június 20.

Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.

Biolégkondival hűtötte az agyát a Tyrannosaurus rex

Qubit.hu tudomány 2019. szeptember 6.

A paleontológusok korábban úgy véltek, hogy a dorsotemporal fenestra nevű anatómiai képletek az állkapocsmozgató izmok tapadási helyei. Aligátorok vezették rá a kutatókat a felfedezésre.

Kiderült, hogy mekkora volt egy frissen kikelt T-Rex

Dippold Ádám tudomány 2021. január 26.

Az a Jurassic Park óta világos, hogy a nagy Tyrannosaurus nagy, most az is kiderült, hogy mekkora lehetett egy frissen kikelt példány. A paleontológusok egy amerikai és egy kanadai embriómaradványok alapján végül arra jutottak, hogy a kis ártatlanok akkorák lehettek, mint egy közepes termetű kutya.