A Science Meetup koronavírus-járvány alatti Karanténnapló-különkiadásának legújabb epizódjában Varga Máté genetikus Ferenci Tamás biostatisztikussal, az Óbudai Egyetem docensével beszélgetett oltásokról, járványadatok elemzéséről és egy negyedik járványhullám lehetőségéről.

link Forrás

Az interjú előtti szokásos bevezető részben röviden szót ejtettünk a jelenlegi járvány- és oltási helyzetről, valamint a közösségi immunitás eléréshez szükséges védettség mértékéről (00:55). Ezután az India Mahárástra államában felbukkant B.1.617 koronavírus-variánssal és változataival foglalkoztunk, amelyek közül az egyiket már „aggasztó variánssá" (VoC, variant of concern) nyilvánított az angol népegészségügyi hivatal (04:45. Majd Varga Máté elmagyarázta, miért nem épülhet be szinte biztosan az emberi genomba a koronavírus, akkor sem, ha egy színvonalas folyóiratban megjelent tanulmány ezt állítja (13:04).

Ezután a Moderna és a Pfizer-BioNTech által kifejlesztett új mRNS-oltásokra tértünk rá, amelyek specifikusan a koronavírus dél-afrikai variánsa ellen készültek. Bár jelenleg a Moderna és a Pfizer-BioNTech vakcinája is magas hatásosságú minden ismert koronavírus-variáns, így a dél-afrikai változat ellen is, a vállalatok elővigyázatosságból mégis lépéseket tesznek a koronavírus változásának követésére (19:31).

Végül az előző epizódban már részletesen tárgyalt Molnupiravir antivirális gyógyszerről ejtettünk szót a második fázisú klinikai vizsgálat eredményeinek tükrében. Ezek alapján a gyógyszer nem kórházban kezelt fertőzöttek körében való vizsgálata tovább folytatódik majd a harmadik fázisban, a kórházban kezeltek körében azonban nem, mivel a Merck-MSD és Ridgeback Therapeutics az eddigi eredmények alapján nem tartja valószínűnek, hogy a gyógyszer érdemben segítene nekik. Jó hír azonban, hogy a nem kórházban kezelt csoportban a koronavírus replikációját blokkolni szándékozó gyógyszer valóban képes volt az önkéntesek szervezetében a vírus szint csökkentésére (26:51).

Lesz-e negyedik hullám?

A Ferenci Tamással folytatott beszélgetést Varga Máté azzal a sokakat érdeklő kérdéssel kezdte, hogy lesz-e vajon a korlátozások enyhítésének hatására negyedik hulláma a koronavírus járványnak Magyarországon? (29:56).

Ferenci Tamás válaszában úgy fogalmazott, hogy szerint ez nem biostatisztikai, illetve nem is feltétlenül járványmodellezési kérdés, mert a modellezés szerepe nem egészen az, hogy pontosan megmondja, hogyan alakul a járvány a jövőben.

„A modellek szerepe annak bemutatása a döntéshozók számára, hogy mi az a terep, amin navigálunk, és milyen opciók között választunk vagy váltunk azzal, ha szigorítunk vagy enyhítünk"

– mondta a szakember.

A kulcsmutató az, hogy az R, vagyis a reprodukciós szám, amely megadja, hogy egy fertőzött hány másiknak adja tovább a kórokozót, 1 alatt vagy felett van. Utóbbi esetben terjed a járvány, egy alatt pedig csökken a terjedés mértéke. Ferenci kiemelte, hogy az R változása két tényezőn múlik: egyrészt hogy egy fertőzött hány másik embert tesz ki a vírusnak, valamint azon, hogy a vírusnak kitettek közül mennyien fertőződnek meg ténylegesen.

Előbbi, mint elmondta, főként a vírus biológiai jellemzőin múlik, illetve az emberi kontaktusok számán, amelyre a járványügyi korlátozások és a tesztelés-kontaktkutatás hatni próbálnak. Ferenci felhívta a figyelmet arra, hogy a kórokozó biológiai jellemzői, amelyek megadják a fertőzőképességét, a vírus alap reprodukciós számát (R0), is képesek változni. Ezt láthattuk a brit variáns (B.1.117) esetén is, amelynek mutációi megváltoztatták a kórokozó terjedési képességét.

A szakember szerint az, hogy a vírusnak kitettek közül mennyien fertőződnek meg ténylegesen kórokozóval, az ezeknek az embereknek a korábbi fertőzés vagy a védőoltás által megszerzett védettsége határozza meg. Emiatt pedig minél többen védettek a kórokozóval szemben, annál alacsonyabb lesz a reprodukciós szám. Ferenci azonban rögtön hozzátette, hogy a valóság ennél bonyolultabb, hiszen az immunitást biztosító oltások hatásossága sem 100 százalékos, illetve idővel gyengülhet az oltás vagy a fertőzés által nyőjtott védettség mértéke is. Mint elmondta, azt, hogy mennyi embernek kell a kórokozóval szemben védettnek lennie ahhoz, hogy a reprodukciós szám a járványügyi intézkedések nélkül is 1 alá essen, a közösségi immunitás vagy nyájimmunitás adja meg.

„A közösségi immunitás azért érdekes, mert ha nincsen lezárás, se semmi, akkor van valamilyen fertőzőképesség, és az a kérdés, hogy mennyi az a védett arány, ami ezt [a reprodukciós számot] lehúzza mégis 1 alá... akkor nyugodtak lehetünk, mert nem tud önfenntartó járvány kitörni akkor sem, ha nem hozunk ilyen pluszintézkedéseket."

Ferenci úgy látja, a következő időszakban az egyik legfontosabb kérdés a koronavírus variánsai és azok hatása lesz, valamint az, hogy miként viszonyul majd egymáshoz a védettek száma és a korlátozások enyhítése következtében megvalósuló kontaktusszám/növekedés.

Ez a bizonyos R szám Magyarországon 0,8 körül van, azaz lecsengőben van a járvány, de a lecsengés ütemét erősen befolyásolja, hogy mennyivel vagyunk 1 alatt. Hozzátette azt is, hogy a tesztelések száma hatással van ezeknek az adatoknak a megbízhatóságára, és az is fontos, hogy a járvány alakulásának változásait időben 1-2 hetes késéssel látjuk. Ezért szerinte fontos lenne, hogy a korlátozások enyhítésével apránként haladjunk, és csak akkor lépjünk tovább, ha az előző enyhítés hatása nem okozott problémát.

Az adatközlés kihívásai

Varga ezután azt firtatta Ferenci 2020 május 18-án az Indexen közölt véleménycikke kapcsán, hogy mennyire állnak rendelkezésre az adatelemzéshez megfelelő adatok a járvány magyarországi alakulásáról, és javult-e ez a helyzet a járvány első hullámát, illetve a Ferenci által tavaly májusban megfogalmazott észrevételeket követően (44:17).

Ferenci azzal kezdte, hogy véleménycikkének „semmilyen foganatja nem lett", legalábbis ami a közvélemény által elérhető adatokat és azok közlését illeti. A szakember elmondta: szomorúnak tartja, hogy a 2020-as nyári, relatíve nyugodt járványhelyzetben sem sikerült a járványadatok nyilvános adatközlésén javítani. Ehhez hozzáadódó problémának nevezte azt is, hogy, mint fogalmazott, nyilvános adatközlés formájában nincsen semmilyen információnk a kórházi kapacitásadatokról. A szakember kontrasztként megemlítette, hogy például az Egyesült Államokban heti frissítésben, bárki számára nyilvánosan letölthetők az egyes kórházak kapacitás- és betegforgalmi adatai.

Magyarországon viszont nem közölnek nyilvános adatokat arról, hogy mekkora a halálozás a felvett betegek körében, az intenzív osztályon kezelt vagy a lélegeztetett betegek körében, és arról sem, hogyan függ mindez össze a betegek életkorával vagy esetleges társbetegségeivel. Mint elmondta, más a helyzet Angliában, hetente letölthető a friss jelentés a kórházakba felvett betegek legfontosabb adatairól, kezeléséről és arról, hogy mi lett a kórházi ápolás kimenetele. Ferenci úgy látja, hogy ha nem osztunk meg ehhez hasonló részletes adatokat a járványról, az emberek számára ez nem azt fogja jelezni, hogy minden tökéletesen rendben van. A szakember a járványadatok részletes közlését és elmagyarázását tartaná helyesnek, még akkor is, ha több szempontból ez a nehezebb út, ami esetleg félreértésekhez is vezethet.

Mire elég egy oltás?

Varga a következőkben olyan, az elmúlt hónapokban közölt adatokat ismertetett, amelyek azt mutatják, hogy a fertőzésen átesettek esetében akár már egy oltás is elegendő lehet ahhoz, hogy kialakuljon a védettség (54:03).

Érdemes lenne ezt figyelembe venni az oltási stratégia kialakításakor? Ferenci szerint ezekből az ellenanyagszint-meghatározáson alapuló kutatásokból először is hiányoznak a klinikai végpontok, azaz nem tudjuk, hogyan viszonyul egymáshoz a megbetegedés elleni védelem szempontjából a korábbi, igazolt fertőzöttség és egy oltás kombinált stratégiája, illetve a normál, klinikai vizsgálatokkal igazolt, általában kétdózisos oltási stratégia.

Nyitott kérdés továbbá, hogy a két stratégia idővel, több hónappal később milyen eltéréseket produkálhat majd, azaz nem tudni, mennyire tartós a fertőzés után egyetlen oltással megszerzett védettség. A szakember szerint annak, hogy a kérdés egyáltalán felmerült, részben logisztikai okai vannak, nevezetesen az, hogy globális szinten nem áll rendelkezésre annyi vakcina, amennyire szükség lenne.

Ellenanyagszint és védettség

Van-e biztos összefüggés az oltások által létrehozott antitestszint és az oltóanyag hatásossága között? (1:01:50).

„Jelenleg ennél a betegségnél nincs nagy biztonsággal megállapítva, hogy az ellenanyag szintje és a klinikai védettség mértéke között milyen kapcsolat van.... nincsen olyan immunológiai mutató, amiről jól megállapítottan tudnánk, hogyan jellemzi a tényleges védettséget"

– mondta Ferenci, aki óva intene attól, hogy az ellenanyagok szintje alapján hasonlítsa össze védettségét másokéval, különösen, hogy laboratóriumok között is különbözőek lehetnek az ezt megállapító tesztek.

Ferenci úgy látja, érdemes úgy felfogni ezeknek az antitestvizsgálatoknak az eredményét, hogy ha pozitív ellenanyagleletet kap az illető, akkor, bár ez nem jelenti azt, hogy biztosan védett, részben megnyugodhat. A szakember hozzátette: az ellenanyagvizsgálatok esetében felmerül az a probléma, hogy a teszt esetleges negatív eredményének nincs következménye, mivel nem lehet ismét oltást kérni. Ferenci úgy véli, ezért a kérdéssel népegészségügyi és nem egyéni szinten kellene foglalkozni.

A szakember elmondta: nem ellene van ezeknek az ellenanyag-vizsgálatoknak, de értelmüket igazán társadalmi szinten, egy kutatási program keretében látja, főleg annak tudatában, hogy ez a legjobb, viszonylag egyszerű módszer, amivel a védettség vizsgálható. A védettségnek van egy másik, nagyon fontos aspektusa, a sejtes immunitás is, amit szintén lehet ugyan laboratóriumban vizsgálni, de az sokkal nagyobb kihívást jelent. Talán még jobb lenne egy olyan kutatást végezni, amely azt követi, hogy az oltások milyen tényleges, klinikai védettséget adnak a megbetegedéssel szemben.

„Az ellenanyag-vizsgálatok tekintetében a kínai vakcina az éles kérdés, két szempontból is. A kínai az egyetlen vakcina a Magyarországon most használatban lévők közül, aminek a nagy klinikai vizsgálatának eredménye a mai napig nincsen nyilvánosan közzétéve tudományos publikáció formájában.... a másik, ami miatt éles a kínainál a problémakör, az az, hogy nem nagyon számíthatunk arra sem, hogy más országból épkézláb eredményt kapunk, talán Szerbia az egyetlen kivétel."

Ferenci úgy véli, hogy immunológiai okokból a kínai oltás technológiájával készült, teljes inaktivált vakcinák által kiváltott védettséget jól jellemezheti az ellenanyagszint, mert ezek a humorális immunválasz Th2 sejtjei felé eltolt immunválaszt hoznak létre. Ezért szerinte az általa felvetett, az ellenanyagok mértékét társadalmi szinten vizsgáló kutatási program informatív lehet a kínai vakcina esetében.

Az AstraZeneca és a vérrögök

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) áprilisban közölte, az AstraZeneca vakcinája esetében nagyon ritka mellékhatásként előfordulhat vérrőgképződés, ugyanakkor a hatóság szerint az oltás előnyei felülírják annak kockázatát (1:14:37).

Ferenci szerint világosan kell látni, hogy példaértékű volt, ahogy az AstraZeneca nagyon ritka mellékhatása nyilvánossá vált, mint ahogy az a szerep is, amit ebben a folyamatban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) betöltött: mindez jól mutatja, hogy az oltásbiztonsági rendszerek működnek. A szakember úgy látja, hogy az EMA által az AstraZeneca oltás vizsgálatáról kiadott jelentés transzparenciáját, részletezettségét, alaposságát tekintve szintén példaértékű.

A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vérrögképződés némileg életkorfüggő is, a mellékhatás kialakulásának összességében rendkívül alacsony a kockázata, különösen ahhoz képest, hogy egyéni szempontból mennyire hasznos az oltás. Kulcsfontosságú azonban, hogy az oltások által biztosított védettségnek nem csak egyéni haszna van, hanem a védőoltás jó eséllyel véd a kórokozó terjesztése ellen is, azaz társadalmi szinten is nagyon fontos. Mint elmondta, egyelőre a Pfizer-BioNTech mRNS oltásnál van arra legtöbb adat, hogy képes védeni a terjesztés ellen, de jelenleg úgy néz ki, ez az AstraZeneca esetén is valószínű.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás