A statisztikák szerint az AstraZeneca vakcinájának előnyei felülírják a kockázatokat

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A vírusnak való magas szintű kitettség esetén, mint amilyen Magyarországon az elmúlt hetekben tapasztalható volt, az AstraZeneca oltása a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek – derül ki a Cambridge-i Egyetem tudományos bizonyítékok és kockázatok kommunikációjával foglalkozó Winton Központjának nemrég közzétett tájékoztató anyagából

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett oltáshoz kapcsolódó vérrögképződéses esetek, majd az egyes országoknak az oltóanyagra vonatkozó korlátozásai visszavetették a brit-svéd vakcinába vetett bizalmat, ami pedig lényeges szerepet játszik abban, hogy az emberek elfogadják-e az oltást. Emiatt az utóbbi időben számos brit tudományos műhely igyekszik visszaállítani a bizalmat az AstraZeneca vakcinája iránt: közéjük tartozik a Winton Központ is, amelyik nemrég látványos és érthető ábrákon publikálta az AstraZeneca oltására vonatkozó potenciális kockázatokat és előnyöket.

A magyaroknak a vakcina biztonságossága számít leginkább

A KSH 2020. novembere óta méri a magyar társadalom koronavírus elleni oltásokhoz való hozzáállását, és legutóbbi felmérésük szerint ezt leginkább az egyes vakcinák biztonságossága befolyásolja - ez a tényező még nőtt is a tavaly novemberi adatokhoz képest. Jelenleg a megkérdezettek több mint fele nagymértékben (30,6%) vagy teljesen( 27,9%) a termék biztonságossága alapján dönt arról, hogyan viszonyul a vakcinához. Tehát az egyes oltások típusairól felröppenő, azok biztonságosságát megkérdőjelező információk nagy súllyal esnek a latba, amikor valaki arról dönt, hogy beadatja-e magának az oltást.

Az AstraZeneca oltóanyagáról az utóbbi hetekben kiderült, hogy súlyos, akár halálesettel is járó vérrögképződést okozhat. Sőt, a brit kormányzati adatok nemrég rávilágítottak, hogy a korábban jelentettnél több esetben fordult elő jelentős vérrögképződési probléma az oxfordi oltóanyag beadása után: nem 79, hanem 168 esetben – igaz, ehhez 21,2 millió beadott oltás kellett. Ez azt jelenti, hogy egymillió vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott az Egyesült Királyságban. Az esetek 19 százaléka vezetett halálhoz, összesen 32 haláleset történt.

Az esetek alacsony száma ellenére a vérrögképződési probléma Magyarországon is bizalomvesztést idézett elő, néhány háziorvos szerint sokkal többen utasítják vissza a vakcinát, főleg miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy nagyon ritka mellékhatásként valóban előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál.

Nemcsak nálunk, hanem Európában máshol is csökkenni kezdett a vakcina iránti bizalom: a YouGov már március végén arról számolt be, hogy a németek 55, a franciák 61 százaléka nem tartja biztonságosnak az oltást. Azóta több ország is felfüggesztette az oltóanyag használatát a vérrögösödési problémák miatt, de az sem tett jót a vakcina megítélésének, hogy a SARS-CoV-2 dél-afrikainak nevezett változata ellen nem bizonyult eléggé hatásosnak a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol emiatt leállították a programot, a meglévő AstraZeneca-készleteket pedig más afrikai országoknak adták el.

Miért hasznos és miért kockázatos az AstraZeneca?

Habár az összes orvosi beavatkozásnak, gyógyszernek és vakcinának vannak potenciális kockázatai, az AstraZeneca esetén a vérrögösödés problémája merült fel leginkább, így a grafikonon ez jelenik meg kockázatként, és mivel főleg 18 és 49 év közötti nőknél fordult elő, az adatok korosztályonkénti súlyozással láthatók a brit gyógyszerhatóság, a Medicines and Healthcare Products Regulations Agency március 31-ig begyűjtött adatai alapján.

A vakcinák potenciális előnyei, hogy megvédenek a halálozástól és a súlyos COVID-19 betegségtől, valamint csökkentik a fertőzés átadásának kockázatát, vagyis akit beoltottak, sokkal kisebb valószínűséggel fertőz meg másokat. Ezek azonban két tényező mentén változnak:

  • a vírusnak való kitettség mértéke (helyileg mennyire van jelen a vírus; milyen közegben éli mindennapjait az illető; az egészségügyben például sokkal nagyobb a kitettség);

  • megfertőződés esetén mennyire valószínű a súlyos kimenetel (ezt leginkább a kor, valamint különféle alapbetegségek befolyásolják);

  • az oltás óta eltelt idő: az AstraZenecánál például a hatékonyság a két oltás között eltelt idő szerint változik: több mint 12 hét különbséggel 82%, kevesebb mint 6 hét különbséggel 55%. A második oltás után 15 nappal alakul ki a teljes védettség, és az idő függvényében a védettséget jelző antitestek szintje is változik. Erről  egyelőre annyi tudható, hogy az AstraZeneca vakcinája esetében 49 nappal az első adag beadása után kezdett el csökkenni az oltottak antitest-szintje.

A fenti grafikonon az AstraZeneca potenciális hasznaként a súlyos COVID-betegség miatti, intenzív osztályos felvétel elkerülése látható korcsoportok szerinti bontásban egy 16 hetes időszakban és a vírusnak való kitettség három szintjén az április elsején készített, brit Covid-19 fertőzöttségi felmérés előfordulási adatai alapján. 

  1. Alacsony kitettség: 10 ezerből 2 súlyos koronavírusos eset naponta (az Egyesült Királyság 2021 márciusi adatainak felel meg, ez a magyar helyzetre vetítve a második hullám kezdete, 2021 szeptembere)

  2. Közepes kitettség: 10 ezerből 6 súlyos koronavírusos eset naponta (az Egyesült Királyság 2021 februári adatainak felel meg, ez a magyar helyzetre vetítve körülbelül 2020 októbere)

  3. Magas kitettség: 10 ezerből 20 súlyos koronavírusos eset naponta (az Egyesült Királyság a második hullám csúcsán, ez a magyar helyzetre vetítve a harmadik hullám tetőzése körüli időszak, vagyis 2021 március közepe-április eleje)

A kórházba kerülés arányait az egyes korcsoportokban a brit Scientific Pandemic Influenza Group on Modelling 2020 júliusi jelentésének becsült adatai segítségével számították ki, ebből pedig az április elején kiadott, PHE Benefit Estimation for COVID-19 Report segítségével adták meg az intenzív osztályra kerülés becsült arányát. A vakcina hatékonyságát minden korcsoportra 80 százalékban határozták meg.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: