A reklámok már az emberi álmokat is célba vették

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ami eddig a science fiction világába tartozott, például az Eredet című Christopher Nolan-filmben, ma már nem is annyira fikció. Az Xboxtól a Burger Kingen át a Microsoftig egyes nagyvállalatok már azon törik a fejüket, hogyan tudnák meghódítani potenciális vásárlóik álmait videó- és hangbejátszásokkal. Ez a lehetőség már van annyira konkrét, hogy a múlt héten negyven álomkutató nyílt levélben sürgette az álommanipulációs hirdetések sürgős szabályozását. „Az álominkubációs hirdetés nem holmi ártatlan csalafintaság, hanem olyan elképzelés, amely súlyos következményekhez vezethet. Az álmaink nem válhatnak a vállalati hirdetők újabb játszóterévé” – írták az Elizabeth Warren szenátornak címzett levélben.

A nagy múltú álommanipuláció

Az álominkubáció nagy múltra tekint vissza, az emberek már az ókortól igyekeznek képekkel, hangokkal és más érzékszervi ingerekkel alakítani álmaikat. Az elmúlt századokban próbálkoztak ezzel meditáció, festés, imádkozás és tudatmódosítók segítségével is. Az ókori görögök az i.e. 4. században Aszklépiosz, a gyógyításisten templomaiban fektették agyagágyakra a betegeiket abban a reményben, hogy az irányított álmodás állapotába jutnak, és az istenség felfedi előttük a gyógyulásuk titkát. (Az inkubáció szónak magyarul van egy ehhez kapcsolódó jelentése is.)

A modern tudomány ennél konkrétabb lehetőségek felé is utat nyitott az álmok manipulálásában. A kutatók ma már az agyhullámok monitorozásával, a szemmozgás, sőt a horkolás alapján könnyen azonosítják, amikor az ember az álmok zömének helyet adó REM fázisba jut alvás közben. Azt a sokak által tapasztalt jelenséget is bizonyították már, hogy a külső ingerek – hangok, szagok, fények, a beszéd – módosíthatják az álmok tartalmát. Idén pedig, ahogy arról a Qubit is beszámolt, sikerült kommunikálni is tudatos álmodókkal, akik kérdésekre válaszoltak, sőt egyszerű matekfeladatokat oldottak meg.

Adam Haar, a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kognitív tudósa szerint az emberek különösen kiszolgáltatottá válnak a sugalmazásnak, amikor alszanak. Haar feltalált egy kesztyűt, amely nyomon követi az alvásmintázatokat, és még irányítani is képes az alvókat, hogy konkrét témákban álmodjanak – ezt úgy éri el a szerkezet, hogy amikor az álmodó az alvás fogékony stádiumába lép, hangjelzéseket játszik le neki. Haart az elmúlt két évben a Microsoft és két légitársaság is megkörnyékezte azzal, hogy segítsen nekik álominkubációs projektjeik megvalósításában. Egy játékhoz kapcsolódó projektben részt is vett, de mint mondta, kínosan érezte volna magát, ha hirdetési kampányokban is közreműködik.

A Harvard Egyetem álomkutatója, Deirdre Barrett munkássága is felkeltette a cégek figyelmét. A kutató egy 1993-as kísérletben 66 álomkutatással foglalkozó egyetemi hallgatót kért meg arra, hogy válasszanak egy bizonyos személyes vagy tudományos problémát, írják le, és legalább egy héten át gondolkodjanak rajta lefekvés előtt. A résztvevők csaknem fele ezután álmodott is a kiválasztott problémáról. Egy hasonló, 2000-ben készült kutatásban a Harvard idegtudósai arra kérték az alanyokat, hogy három napon át néhány órát töltsenek tetrisezéssel, és a játék több mint 60 százalékuknál megjelent az álmokban is.

A Coors próbálkozása

Barrett idén a chicagói székhelyű italmultinak, a Molson Coorsnak adott tanácsot egy online hirdetési kampányhoz, ami a Super Bowl idején (de nem a sporteseményen) futott. Az instrukciói alapján a Coors, amelynek lógóján hegyek és vízesések láthatók, 18 emberrel (köztük 12 fizetett színésszel) nézetett meg elalvás előtt többször is egy másfél perces videót lezúgó vízesésekkel, hűs hegyi levegővel, hegygerincek között repülő emberi alakkal és a Coors Light sör képeivel. A kísérletet dokumentáló YouTube-videó szerint amikor a résztvevők felébredtek az alvás REM fázisából, öten közülük azt állították, hogy a Coors sörével vagy ásványvízével álmodtak.

Jelenet a Coors hipnotikus videójából: a beszélő unikornishal pingvinnek öltözve sörözikFotó: Vimeo/alec stern

Az eredményt nem publikálták, és Barrett azt mondta, nem is tartja a beavatkozást tudományos kutatásnak. Egy februári blogposztban úgy fogalmazott, hogy az ő tanácsa ellenére a cég hirdetése a tudományos terminológiát az „elmekontroll-kísérletek felhangjával” alkalmazta. 

Barrett szerint egyébként az ehhez hasonló hirdetési módszereknek a gyakorlatban nem sok hatásuk van. „Persze, lejátszhatnak hirdetéseket valakinek, miközben alszik, de kevés bizonyíték támasztja alá, hogy ez működik is. Az álominkubáció nem tűnik valami költséghatékonynak, összevetve a hagyományos hirdetési kampányokkal” – tette hozzá. (Az alábbi videó a Coors összefoglalója a kísérletéről, amiben Barrett is nyilatkozik:)

Sci-fi thriller az éjjeliszekrényen

Antonio Zadra pszichológus, a Montréali Egyetem álomkutatója viszont úgy gondolja, hogy ettől még a jövőben jóval hatékonyabbá válhatnak ezek a módszerek. A nyílt levelet aláíró szakember azt mondta, „mi már látjuk formálódni az érkező cunami hullámait, de a legtöbben mit sem sejtve alszanak a tengerparton”. A Tetris-tanulmány elvégző Robert Stickgold, a Harvard idegtudósa ennél konkrétabban fogalmazott: (a cégek) „eljönnek az álmainkért, és a legtöbben nem is tudják, hogy erre is képesek”.

Mivel semmilyen szabályozás nem vonatkozik jelenleg az álombeli hirdetésekre, a levélírók azt sem tartják kizártnak, hogy a cégek egy napon majd az Alexához és a Sirihez hasonló okos asszisztenseket használják arra, hogy nyomon kövessék a felhasználók alvásstádiumait, és olyan hangokat játsszanak le nekik, amelyekkel befolyásolhatják az álmaikat és a magatartásukat. A levél arra figyelmeztet, hogy 40 millió amerikai máris a hálószobájában tartja a digitális asszisztenseket, és „nem nehéz elképzelni egy olyan világot, ahol ezek az okoseszközök a passzív, tudattalan éjszakai hirdetés eszközeivé válnak – az engedélyünkkel vagy anélkül”.

Nem árt készülni erre a világra – vallja Dennis Hirsch, az Ohio Állami Egyetem magánszférához fűződő jogokkal foglalkozó professzora –, bár ő úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokban erre a helyzetre is alkalmazható a megtévesztő hirdetések szövetségi kereskedelmi bizottsági törvénybe foglalt tilalma. Az amerikai törvények szerinte tartják a lépést a technológiai változásokkal, és igyekeznek speciális tilalmakat megfogalmazni az észrevehetetlen hirdetések ügyében is, függetlenül a platformtól.

Tore Nielsen, aki ugyancsak a Montréali Egyetem álomkutatója, nem írta alá a nyílt levelet, bár kollégái aggodalmát jogosnak tartja. Ugyanakkor szerinte az ehhez hasonló beavatkozások csak akkor működhetnek, ha az álmodó is tudatában van a manipulációnak, és részt is akar venni benne – ahogy az eddig kísérletekben. „Nem gondolom, hogy az emberek akaratuk ellenére hipnotizálhatók. Ha ez tényleg megtörténik, és a szabályozók nem akadályozzák meg törvényekkel, akkor azt hiszem, jó nagy lépést teszünk a Nagy Testvér rendszere felé. Akkor már valószínűleg az csak a legkisebb gondunk lesz, hogy módosíthatók-e az álmaink, vagy sem.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: