Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia egyik atyja és legnagyobb kritikusa szerint elképzelhető, hogy a robotok megtanulnak hazudni és manipulálni az embereket, és ha ez így lesz, ki tudnak bújni majd a szabályok alól is. De tud egyáltalán hazudni egy robot?
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
A Burger Kingen át a Microsoftig egyes nagyvállalatok már azon törik a fejüket, hogyan tudnák videó- és hangbejátszásokkal meghódítani potenciális vásárlóik álmait. A kísérletek még kezdetlegesek, de negyven kutató már nyílt levélben figyelmeztet a veszélyre.
Két év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a deepfake: az amatőr videók készítése egy gombnyomásra megy, de a profi kép- és hangmanipuláció sem kerül már 100 dollárnál többe. A politikai manipuláció mellett egyelőre leginkább kamupornóra használják, és a hírességek után most már mindenki célpont lehet, aki valaha töltött fel magáról képet az internetre.
A gyanúval ellentétben mégsem több ezer, hanem egyetlen óriás kriptobefektető tolhatta fel 20 ezer dollárig a bitcoin értékét 2017-ben, és ehhez a tether nevű gyanús kriptopénzt használhatta.
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
Egy pénzügyi csalásokkal foglalkozó amerikai közgazdászprofesszor és doktorandusza 66 oldalas tanulmányban elemezte a kriptovaluták árfolyamának tavalyi robbanását. Azt állítják, valaki mestereségesen gerjesztette a folyamatot.