Azonosították a Marson észlelt metán lehetséges forrását

A NASA marsjárója, a Curiosity azonosított a bolygón egy metánforrást, márpedig a metángáz általában mikrobáktól ered – írja a LiveScience hírportál.

Nem ez az első alkalom, hogy a Curiosity metánra bukkan. A marsjáró 2012-ben ért földet a Gale-kráterben, és az űreszköz szenzorjai azóta hatszor észleltek metánkoncentráció-növekedést. A tudósok eddig nem tudták azonosítani a gáz forrását, egy új elemzés azonban kimutatta a metán eredetének lehetséges helyszínét.

A Kaliforniai Műszaki Intézet kutatóinak modellje diszkrét csomagokra osztotta fel a metángáz-részecskéket. A modell figyelembe vette a szél sebességét és irányát az észlelés idején, így ennek alapján visszavezethették a metán-kibocsátási csomagokat az eredeti emissziós pontokhoz. Az észlelési csúcspontok alapján meghatározhatóvá vált a metánforrás helyszíne; az egyik alig néhány méterre található a marsjárótól.

„Az eredmények alapján az aktív emissziós régió a Curiosity marsjárótól nyugatra és délnyugatra található az északnyugati kráter talajában. Véletlen egybeesés lehet, hogy leszállási pontnak olyan helyet választottunk a Curiositynek, ahol aktív metán-kibocsátási hely található a közelben.”

– írták a kutatók a témáról szóló tanulmányban, amelyet június 3-án töltöttek fel a még nem ellenőrzött tanulmányokat gyűjtő Research Square-re.

A felfedezés jelentőségét az adja, hogy a Föld légkörében található metánkoncentráció szinte teljes egészében biológiai eredetű. A Marson talált metán arra utalhat, hogy életet találtak a látszólag teljesen elhagyatott bolygón. Ha pedig a Marson észlelt metán nem biológiai folyamatokból származik, az a folyékony víz jelenlétéhez köthető geológiai aktivitásra utal, ami ugyancsak létfontosságú lehet a múltbeli vagy jelenbeli élet fejlődéséhez.

A metán-kibocsátást a Curiosity hangolható lézerspektrométere (Tunable Laser Spectrometer) jelezte. Ez a műszer olyan érzékeny, hogy egymilliárd részecskéből is kimutathatja fél részecskényi gáz jelenlétét. (Hogy érzékeltessük a nagyságrendeket: ez olyan, mintha egy olimpiai úszómedencében észlelne egy csipet sót.) A marsjáró által észlelt metán koncentrációja 10 ppb (parts per billion) volt – vagyis egymilliárdból tíz részecske volt metángáz.

Az Európai Űrügynökség űreszköze, a Trace Gas Orbiter (TGO) korábban a Mars légköréből próbálta kimutatni a metán jelenlétét, de kudarcot vallottak. Ez két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a marsi légkörben van metán, csak a TGO nem tudja kimutatni; vagy azt, hogy nincs metán a légkörben, és a Curiosity épp az egyik helyi forrás közelében parkolt le.

Bár nem tudjuk, hogy mi lehetett a metán forrása, az észlelhető metán élettartama mindössze 330 év: ezután teljesen elbomlik a napfény hatására. Mindez arra utal, hogy a Curiosity szenzorja által észlelt forrás még mindig aktív lehet. A kutatók következő feladata az lesz, hogy megállapítsák, miből is származik a gáz.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás