Kína spirituális ópiumnak nevezte az online játékokat, és zuhanásnak is indultak a nagy techcégek
A kínai állam egyik szócsöve, az Economic Information Daily nevű újság kedden egy olyan cikket közölt, amelyben az online játékok gyerekekre gyakorolt negatív hatásait részletezték, és szakértőkre hivatkozva felhívták a figyelmet a piac szigorúbb szabályozására. Az írás hatására több kínai techcég részvényei zuhanásnak indultak: a világ legnagyobb videójátékcége, a Tencent 10 százalékkal, míg a mobiljátékokat kiadó NetEase és Bilibili 11 és 7,1 százalékkal esett vissza a tőzsdén.
A megjelenése után néhány órával eltűnt, majd később finomított formában újra megjelent cikkben az állt, hogy „a társadalom felismerte az online játékok által okozott károkat, ezért azokat gyakran spirituális ópiumnak vagy elektronikus kábítószernek nevezik.” Bár ezt a mondatot később kihúzták a cikkből, az a végső változatban is megmaradt, hogy a videójáték-függőség emelkedőben van, ami rossz hatással van a gyerekek tanulmányaira, valamint fokozza az egymástól való elhidegülést.
A cikkben megszólaltatott interjúalanyok elmondták, hogy a játékplatformokra ráférne a nagyobb társadalmi felelősségvállalás, ahelyett, hogy csak a profitot hajszolnák, és hogy a szabályozóknak keményebben oda kellene lépniük a videójátékokat kiadó cégeknek. A többek között a Leauge of Legendset, a PUBG-t vagy a Call of Duty Online-t is kiadó Tencent egyből be is jelentette, hogy komolyabban veszi a gyerekek védelmét, és a Honor of Kings nevű játékban be is vezeti a néhány hete belengetett szigorításokat: a fiatalkorú játékosok hétköznaponta napi egy órát, hétvégéken és ünnepnapokon napi két órát játszhatnak, a 12 év alattiak pedig nem intézhetnek játékon belüli vásárlásokat.
Kína az elmúlt hónapokban keményített be a techpiacon, a hivatalos álláspont szerint a nagy techcégek adatbiztonsági problémái, monopolisztikus törekvései és pénzügyi instabilitása miatt, és azóta trenddé vált megszabadulni az olyan érintett gigacégek részvényeitől, mint a Tencent vagy az Alibaba Group.
Míg a kínai kommunista párt vezetői a gyerekek videójáték-függőségből fakadó hanyatló tanulmányi eredményeire hivatkoznak a techcégek szigorúbb felügyeletét magyarázva, amerikai szakértők szerint több oka is lehet annak, hogy miért csap le az állam egy olyan szektorra, amely számos tekintetben világelső – a Tencent által kiadott Honor of Kings például 2019-ben és 2020-ban is a világ legtöbb bevételt termelő mobiljátéka volt.
Egyfelől a kínai üzleti kultúra hagyományosan a gyártás és a hardverek felé húz, mivel a félvezetők és a csipek előállítása stratégiai előnyt jelent az országnak, de a techcégek letámadása mögött más hatalmi aggályok is állhatnak: a kormány egyes szakértők szerint attól retteg, hogy az egyre nagyobbá váló techvállalatok kitermelik az ország saját Jeff Bezosait, márpedig a féktelen magánvagyonért nem rajonganak a kommunista pártban (lásd Jack Ma esetét); de az sem tetszik az állami vezetőknek, hogy a technológiai platformokon nem tudják úgy irányítani az információ áramlását, ahogy szeretnék.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
