Az USA-ban már a gamerek fele nő, a fejlesztők között mégis nagyon kevesen vannak. És bár a nők sokat hozzá tudnak adni egy-egy játék kreativitásához, egyetlen dísznőt nem elég bevenni a csapatba – erre jutott tanulmányában két magyar kutató.
Miként vált a geek kultúra mainstreammé, és hogyan épültek ki a különböző platformok? Milyen típusú játékokat keres a közönség, és mennyire képes kiszolgálni ezeket a játékipar? Részletek a Glossza podcast legújabb adásában.
Maga a motiváció, tehát az, hogy miért játszik valaki, sokkal nagyobb hatással van a függőség kialakulására, mint az, hogy mennyi időt tölt a gép előtt, mondja Demetrovics Zsolt addiktológus. A magyarok kevesebb mint 1 százaléka érintett.
A Juno: New Origins nevű független videojátékban saját űrkutatási vállalatodat irányíthatod, és valósághű fizikai motorjával interaktív oktatóanyagokból tanulhatod meg, hogy kell rakétát gyártani, vagy épp hogyan épül fel egy Jupiter-szerű gázóriás.
Az I am Jesus Christban Isten fiának bőrébe bújva próbálhatjuk ki a böjtölést, a vízen járást és a beteggyógyítást, miközben a gonosz Sátán jókora tűzgömböket dobál az égből. A lengyel játékban a pátosz és a hit csíráját sem találni, cserébe rengeteg a bibliai idézet, és kezdő módban a nem gémerek is elboldogulnak a csodatevéssel.
Az ausztráliai Cortical Labs 800 ezer sejtből álló mesterségesen létrehozott biológiai neuronhálózata képes külső forrásból származó információt befogadni, feldolgozni, majd valós időben reagálni.
A videójátékoktól minden szakember és szülő óvni igyekszik a gyerekeket, miközben egy nemzetközi tanulmány szerint gyorsabban nő azoknak az IQ-ja, akik társaiknál többet kockulnak.
A Sony AI autóversenyző algoritmusa néhány nap alatt jobb köridőket ért el a Gran Turismóban, mint az emberi játékosok, majd egy versenyen legyőzte a világ legjobb GT-játékosaiból álló négyfős csapatot. A fejlesztés nemcsak realisztikusabb játékok létrehozásában, de a robotika, a drónok vagy az önvezető járművek területén is hasznos lehet.
A japán cég részvényárfolyama zuhanásnak indult a tokiói tőzsdén, miután a Microsoft bejelentette, hogy rekordáron veszik meg az Activision Blizzardot, a világ egyik legnagyobb játékkiadóját.
Az Activision Blizzard a világ egyik legértékesebb játékkiadója, de a Microsoft szőröstül-bőröstül lenyelné az egészet, mindkét fél megelégedésére. De mikor válhat jövedelmezővé ez a befektetés? És miért költ dollármilliárdokat a játékipar Netflixét megvalósító Microsoft patinás játékfejlesztő stúdiókra?
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
Idén karácsonykor hiánycikk lesz az új PlayStation és az új Xbox is: az országba érkező konzolokat gyakran a nyerészkedők vásárolják fel, akiktől a feketepiacon, felárral veheted meg a gépet. Ha a pénzedért megfizethető játékélményre vágysz, van néhány remek tippünk – már ha nem vagy akkora tapló, mint Eric Cartman.
Kínában egyre nagyobb aggodalommal tölti el a kommunista pártot az, hogy a gyerekek egész nap online játékokkal játszanak, így szigorúan szabályozzák, hogy mikor és mennyit játszhatnak. A gyerekek persze megpróbálják kijátszani a rendszert.
Egy állami újságban megjelent propagandacikk elektronikus kábítószernek is nevezte a Kínában különösen népszerű mobiljátékokat, és a gyerekek védelmére hivatkozva szigorúbb szabályozást sürget a techiparban. Amerikai szakértők szerint viszont egyszerűen csak nem tetszik a pártnak, hogy nem minden platformon ők irányítják az információ áramlását.
A legnagyobb kínai videojáték-kiadással is foglalkozó techcég, a Tencent digitális takarodó bevezetésére készül: arcfelismerő technológiával akadályozná meg, hogy este 10 és reggel 8 óra között videójátékokkal töltsék idejüket a 18 év alattiak. A napi engedélyezett játékidő: 90 perc.