Hova tűnt Jack Ma?
Az 56 éves Alibaba-alapító Ma Jün (vagy ahogy mindenki ismeri: Jack Ma), Kína talán legismertebb üzletembere az elmúlt néhány évben nőtte ki magát a kínai üzleti világ stréberéből egyfajta különc nemzetközi szupersztárrá: Donald Trumppal az elsők között ült le tárgyalni az elnökké választása után; Elon Muskkal arról vitatkozott, hogy a Mátrixban élünk-e, az AliExpresst pedig nagykanállal zabálja a nyugati világ. Ma közben otthon kungfu-filmben szerepelt, rocksztárnak öltözve lépett fel az Alibaba születésnapján, hobbiból pedig francia kastélyokat és borászatokat vásárolgat.
Ma a kelet-kínai Hangcsou városában nőtt fel, ahol leginkább a turisták között szeretett elvegyülni, így hamar megtanult angolul. Mivel semmi máshoz nem értett, az egyetemet is angolszakon végezte, és nyelvtanárként helyezkedett el, miközben állítása szerint tízszer felvételizett a Harvardra, sikertelenül. Harmincéves volt, amikor 1994-ben, amerikai kapcsolatain keresztül megismerkedett az internettel, és létrehozta az első átfogó kínai weboldalt, a chinapages.com-ot, amivel három év alatt közel 1 millió dollárt keresett.
Az Alibaba nevű B2B online piacteret még mindig a hangcsoui lakásáról indította el 1999-ben, de egy évvel később már 25 millió dollár értékű befektetést vonzott a cégbe olyan óriásoktól, mint az amerikai Goldman Sachs vagy a japán Softbank. Az üzlet akkor indult be igazán, amikor 2003-tól Ma bővíteni kezdte a cég portfólióját: elindult a felhasználók közötti árucserét (C2C) biztosító Taobao, majd a PayPal mintájára az Alipay nevű online fizetési szolgáltatás. Ekkor már az eBay is fel akarta vásárolni az Alibabát, de Ma inkább rávette a Yahoo egyik alapítóját, Jerry Yanget, hogy fektessen 1 milliárd dollárt a cégbe.
Az Alibaba Group végül 2014 szeptemberében vonult tőzsdére, és az elsődleges részvénykibocsátás (IPO) során rekordnak számító 25 milliárd dollárt szerzett, ezzel a világ legértékesebb techcégévé vált. Az Alibaba ma már több mint 100 ezer embert foglalkoztat, a piaci értéke a 620 milliárd dollárt is túllépte, és közel 800 millió aktív vásárlót vonzanak az egyes online piacterei – a cégcsoporthoz tartozik a világ 3. (Tmall), 8. (Taobao), 26. (Alipay) és 41. (AliExpress) leglátogatottabb weboldala.
A töretlen siker 2020 őszéig tartott, amikor Ma egyszer csak felszívódott, a kínai közvélemény pedig – a kormány akaratától nyilván nem függetlenül – ellene fordult.
Lecsaptak a vérszívó kapitalistára
Jack Ma már az Alipay 2004-es alapítása idején azt mondogatta munkatársainak, hogy „egy napon ez lehet Kína legnagyobb bankja”, pedig a cég ekkor még nem nyújtott többet egy e-kereskedelmi platform döcögős fizetési szolgátatásánál. 2020 novemberében aztán kis híján valóra vált a jóslata: a 316 milliárd dollárra értékelt, ezzel a világ összes bankjánál többet érő, ma már Ant Group néven működő cég tőzsdére vonulását az utolsó pillanatban akadályozta meg a kínai kormány. Pedig a 37 milliárd dolláros IPO nemcsak újabb történelmi csúcs lett volna, de ezzel Kína akár azt is bizonyíthatta volna, hogy a pénzügyi technológiák egyértelmű éllovasaként nincs szüksége többé az amerikai tőkére, erős üzenetet küldve ellenfelének az elmúlt években kiéleződött USA-Kína gazdasági háborúban.
Akkor mégis miért fújta le Kína a valós gazdasági és szimbolikus jelentőséggel is bíró részvénykibocsátást? „A Kommunista Párt visszavág, és jelzi, hogy a vállalkozók nem mehetnek túl messzire. A kereskedelem egy dolog, de a pénzügy más terep. Jack az internet erejét felkarolva lendítette fel a magánszektort, de úgy tűnik, a pénzügyi szektorban nem játszhatja el ugyanezt” – mondta a Financial Timesnak Duncan Clark, aki 2016-ban írta meg az Alibaba történetéről szóló könyvet.
A kormány hivatalos indoklása az volt, hogy az Ant tőzsdére vonulása veszélyeztetné a Hszi Csin-ping elnök által fontos nemzetbiztonsági érdekként számon tartott pénzügyi stabilitást, de valójában minden bizonnyal Jack Ma október 24-i beszédével csúcsosodott ki az állam és a túl nagyra nőtt vállalkozó közötti ellenségeskedés. Ma a kínai jegybank által szervezett konferencián kritizálta az ország pénzügyi szabályozóit, a kínai bankokat pedig zálogházakhoz hasonlította, és azt mondta, hogy új, innovatív és merész szereplőkre van szükség a pénzügyi piacon – olyanokra, akiket a nagy kínai bankok rendre elnyomnak.
December 24-én még két meglepetést kapott a nyilvánosan ekkor már közel két hónapja nem látott Ma. A kínai hatóságok egyfelől bejelentették, hogy antitröszteljárást indítanak másik cégével, az Alibabával szemben, majd jött a hír, hogy négy pénzügyi szabályozó szervezet tisztviselői tárgyalásokat kezdeményeztek az Ant Grouppal arról, hogy milyen formában lehetne szorosabb felügyelet alá vonni a céget. Ahelyett, hogy az Ant tőzsdére vonulásával még előrébb tört volna a világ leggazdagabb embereinek listáján, az állami vegzálást követően bezuhant a becsült vagyona, és több év után már a kínai gazdaglistát sem vezeti – egyből a negyedik helyre csúszott vissza.
Ezzel együtt a kínai közösségi oldalakon is elszabadultak az indulatok Mával szemben: videókban, posztokban, kommentekben kezdték ócsárolni a többek között gonosz kapitalistának és vérszívó szellemnek nevezett üzletembert, és őrült tempóban osztották a „Jack Ma 10 halálos bűne” című cikket. A munkások kizsigerelésével vádolt vállalkozó ellen tüntető bejegyzések alatti kommentekben tapintani lehetett a marxizmust, sokan egyenesen a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” felkiáltással reagáltak a posztokra, de több százezer lájkot kaptak azok a bejegyzések is, amelyek – egy másik történelmi példával élve – lámpavason látták volna szívesen az üzletembert.
A cég egy részét is felajánlotta az államnak, de az már nem elég
Miután egy tehetségkutató műsor zsűrijében is egyik kollégája váltotta, már olyan hírek terjengtek, hogy Ma jobb esetben házi őrizetben van, vagy akár végleg leszámoltak vele. Végül 2021. január 20-ig kellett várni, hogy újra felbukkanjon: ekkor a vidéki tanárok szövetségének jótékonysági eseményére jelentkezett be videón – ezt követően még egyszer, februárban tűnt fel, akkor az ország déli partjaitól nem messze, Hajnan szigetén látták golfozni. A Financial Times még Jack Ma magánrepülőjének utazási adatait is megszerezte, amelyekből kiderült, hogy Kínán belül viszonylag gyakran repked, így valószínűleg nincs őrizetben, és személyesen tárgyal a hatóságokkal az Ant Group jövőjéről.
Jack Ma január és március között többször találkozott a kínai jegybank, valamint a Kínai Bank és Biztosítási Felügyeleti Bizottság (CBIRC) képviselőivel, de az üzletember hiába ajánlotta fel már azt is, hogy az Ant egyes részlegeit felajánlja az államnak, a szabályozóknak ez sem elég – a Reuters forrásai szerint a kormány (és személyesen Hszi Csin-ping) azt szeretné, ha Ma teljesen kilépne a cégből, és eladná a részvényeit, méghozzá valamelyik kormányközeli vállalkozónak. A lap forrásai azt állítják, Ma félreállásával az Ant Group részvénykibocsátása elől is elhárulna az akadály.
A kínai jegybank „javaslatára” az Ant hamarosan pénzügyi intézetté alakul, mivel azokat szorosabban ellenőrzése alá vonhatja az állam, mint egy technológiai startupot. Ezzel együtt arra kényszerítik a céget, hogy adja át a felhasználóinak pénzügyi adatait egy állami hitelminősítő cégnek, amit a jegybank korábbi vezetői igazgatnak.
A túl gazdag kínaiak néha eltűnnek, de Jack Ma olcsón megúszhatja
A túl nagyra nőtt gazdagok megregulázása és eltűnése persze nem újdonság Kínában, még Hszi Csin-ping uralkodása alatt sem. A kínai elit bankárának nevezett Hsziao Csien-huát egy hongkongi luxushotelből rabolták el 2017-ben; az olajvállalkozó Je Csien-minget azután vették őrizetbe, hogy Washingtonnal kereste a kapcsolatot; Vu Hsziao-hujt 2018-ban 18 évre ítélték, miután New Yorkban vett meg egy hotelt; Laj Hsziao-min korábbi bankvezért idén januárban ítélték halálra korrupció vádjával, és még abban a hónapban ki is végezték.
A Jack Ma-ügynek ráadásul már most meglátszik a hatása. Az Ant Group vezérigazgatója, Simon Hu márciusban felmondott, ahogy a tavaly az Alibabánál is több vásárlót vonzó Pinduoduo nevű e-kereskedelmi platform vezetője, Colin Huang is lemondott a néhány év alatt felfuttatott cége elnöki posztjáról. Pony Ma, a közösségimédia-óriás Tencent alapítója szintén márciusban, egy politikai gyűlésen javasolta az internetcégek keményebb szabályozását. Áprilisban Kína versenyhivatala hívta össze az ország 34 legnagyobb internetcégének képviselőit, és a találkozón megegyeztek, hogy nem viszik túlzásba az innovációt.
Az, hogy Ma ellen egyelőre nem indult büntetőeljárás, nem tűnt el teljesen, és még csak házi őrizetbe sem helyezték, valószínűleg annak köszönhető, hogy az Alibaba-cégcsoport túl fontos tényezővé vált a kínai gazdaságban, és nagyban hozzájárult annak sikereihez. A Lowy Institute Kína-szakértője, Richard McGregor a New York Timesnak elmondta: „A kormány továbbra is élvezni szeretné a cég nyújtotta előnyöket, de a saját játékszabályai szerint. A kormány nem államosítja az Alibabát, nem foglalja le a vagyonát, mindössze szűkíti a mozgásterét.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
